Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 16 (32. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitája - SZABÓ LAJOS, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója, a bizottságok összefoglaló véleményének ismertetője:
1652 ismerteti 40 perces időkeretben. Őt követi majd a kisebbségi vélemény előadójaként Varga Mihály bizottsági elnök úr. Öné a szó. SZABÓ LAJOS , a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója, a bizottságok összefoglaló véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az Országgyűlés állandó bizottságaiban a kormánypárti többség általános vit ára alkalmasnak tartotta a költségvetést, és támogatta. Támogatta azt, hogy rövid távon ez a költségvetés az egyensúlyjavítást célozza, támogatta azt, hogy a hosszú távon egyensúly közeli költségvetés megteremtése érdekében ez a költségvetés biztosítja a s zakmai reformok elindításához a szükséges forrásokat, és támogatta, hogy a költségvetés tartalmazza az elkövetkezendő évek fejlesztéseihez szükséges társfinanszírozás mértékét a költségvetésben. Támogatta, tudva azt is, hogy ez az egyensúlyjavítás rövid tá von nem csak pozitív folyamatokkal jár a magyar társadalom részére. Szükség van erre a 3,3 százalékos egyensúlyjavításra, amit a költségvetésben a kormány előirányoz, és amely azt eredményezi, hogy a várható idei 10,1 százalékról jövőre 6,8 százalékra fog mérséklődni az eredményszemléletű uniós módszertan szerint számított államháztartási hiány. Az erőteljes egyensúlyjavítás makrohatásaként a korábbi átlagos évi 4 százalékos növekedés 20072008ban 23 százalék közé mérséklő dik, de 2009ben visszatér az eredeti pályára, és ismét gyorsulhat a gazdasági fejlődés. (9.00) A jövő évet átmeneti inflációemelkedés is jellemzi. Az idén azzal számoltunk, hogy az infláció átlagosan 3,5 százalék körüli, jövőre pedig 6,2 százalékos lesz. Az infláció felgyorsulása elsősorban az adóemelésekkel és az ártámogatások jelentős csökkenésével magyarázható. Most azt tapasztaljuk, hogy az infláció emelkedése a vártnál nagyobb mértékben következik be az idén, így elképzelhető, hogy jövőre hamarabb ind ul el a mérséklődés. Ennek megfelelően az idei inflációs cél közelít a 4 százalékhoz. Ez még inkább megalapozza azt a 6,2 százalékos kormányzati előrejelzést. Ebben ma még vita van, a jegybank körülbelül 7 százalékot vár, az Európai Unió Bizottsága pedig 6 ,8 százalékot. Az egyensúly javítására megtett intézkedéseknek egy másik következménye, hogy a lakossági jövedelmek átmenetileg csökkennek jövőre. A fogyasztás mintegy 1 százalékkal esik vissza, a reálbér pedig 4 százalékkal mérséklődik. Ezt azonban abban a környezetben kell nézni, amely környezetben az elmúlt négy évben közel 30 százalékkal emelkedtek a reálbérek és a reálnyugdíjak, gyakorlatilag történelmi felzárkózás ment végbe, de ennek mára némi korrekciójára van szükség. Ez következik be 2007ben. 200 9től a reálbérek, a reálnyugdíjak - a termelékenység alakulásának megfelelően - fenntartható módon növekedhetnek ismét. Az egyensúlyjavítás időszakában is szükség van azonban egyes területeken az állami kiadások növelésére. A törvénynek megfelelően emelke dnek a nyugdíjkiadások, a családtámogatások, a szociális segélyek és a felsőoktatás kiadásai. A költségvetés pedig biztosítja a növekvő EUtámogatásokhoz kapcsolódó hazai társfinanszírozást. Reformok a költségvetésben: az egészségügyi reform célja, hogy a szolgáltatás színvonala növekedjen, a hozzáférés egyenlőtlenségei mérséklődjenek és az állami kiadások fenntartható mértékűek maradjanak. A biztosítási elv erőteljesebb érvényesítése - az eddig látszólag korlátlan közfelelősség és közfinanszírozás helyett - egyértelművé teszi az egyéni felelősséget az egészség megőrzésében, szabályozottabbá válik az egészségügyi ellátás finanszírozásához történő egyéni hozzájárulás. Látszik az is, hogy a nyugdíjrendszerben változtatások szükségesek ahhoz, hogy a nyugdíjrend szer hosszú távon az egyensúlyt megközelítő állapotba kerüljön. A közoktatási reform célja az esélykülönbségek csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása, a jelentkező diszkrimináció felszámolása, az alapkészségek - írás, olvasás, számolás, szövegértés -
