Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 16 (32. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:
1648 erősítése, a felzárkózás és a kibontakozás szempontjából túl n em becsülhető jelentőségű, hogy a rendelkezésünkre álló adatok szerint biztosítottnak tekinthető az európai uniós támogatások igénybevételének költségvetési fedezete. Merőben más - a tartalékokat is elismerve, az uniós források nélkül számítva - a központi költségvetés közel 30 százalékát kitevő, a legfontosabb állami feladatokat ellátó intézményrendszer finanszírozásának, a vonatkozó költségek megalapozottságának megítélése. Kiadásaink mielőbbi számottevő csökkentése a konvergenciaprogramnak is egyik alapp illére. Sajnos nem sikerült megismerünk olyan teljesítménykövetelményeket és az azokat hasznosító feladatelemzéseket, hogy melyekre épül az elhatározott kormányzati létszámcsökkentés. Hiányukban a szerkezeti változások kockázatai, az államháztartási restri kció kedvezőtlen hatásai kerülhetnek előtérbe, aláhúzva azt, hogy a létszámleépítés önmagában, a feladatszerkezet átgondolása nélkül aligha jelenthet hosszú távon megnyugtató megoldást. A konvergenciaprogram követelményei - hangsúlyosan elvi szinten mondom - mindkét társadalombiztosítási alap költségvetési javaslatában tetten érhetők. Itt is látható, hogy a költségvetés mindent az egyensúlyi követelmények teljesítésének rendel alá; a rendelkezésünkre bocsátott dokumentumok alapján a tervezett bevételek, ha másból nem, a központi költségvetés pénzügyi hídjaiból valószínűsíthetően teljesíthetők. A Nyugdíjbiztosítási Alap ellátási költségvetése ugyanakkor jelzi a rendkívül kötött lehetőségeket, hogy a tizenhárom havi nyugdíj összegének fedezetére - mint ahogy a foglalkoztatás vonatkozásában erre már utaltam - 2007ben is csak kilenc havihoz teremt a befizetett járulék pénzügyi alapot, a többi négyet más bevételekből egészíti ki az állami költségvetés. Az Egészségbiztosítási Alap előirányzata teljesíthetőségének kockázatai a konvergenciaprogramhoz igazodó, a kiadások csökkentését eredményező, illetőleg a járulékteherviselés elvét igazságosabbá tevő, a hosszú távú fenntarthatóságot megteremtő intézkedések, jogszabályok - hangsúlyozom - zárt koncepcióba illeszkedő , mielőbbi hatálybalépésével szoríthatók vissza. (8.40) Az államháztartás önkormányzati alrendszerének szabályozott forrásai az Országgyűlés által 2006ra annak idején jóváhagyott előirányzatához képest valamelyest emelkednek. Az előző évivel gyakorlatilag azonos nagyságrendűek a cél- és címzett támogatások, a kormány a fejlesztési programok megvalósítását azonban mindinkább uniós keretek közé tereli, emeli az ehhez szükséges előirányzatot, szigorítja az ehhez való hozzájutás feltételeit. A konvergenciacélo kkal összhangban a finanszírozásban erősödik a régiók szerepe, a hátrányos helyzetű kistérségek felzárkóztatásában reményeink szerint lesz változás. Ezt azért is tartom nagy jelentőségűnek, mert a források döntő többségét az I. számú nemzeti fejlesztési te rvből a központi régió ragadta meg, ennek volt pénzügyi abszorpciós képessége, és úgy tűnik, hogy a nemzeti fejlesztési terv második szakaszában is ez az egyensúlytalanság fennmarad. Emellett bővülnek a költségvetési fejlesztési támogatások, igaz - és ez t ény , ezek mindinkább és mindenekelőtt a fővárosi metróberuházásra vezethetők vissza. A központi költségvetésből származó bevételek közel háromnegyede normatív módon lesz igényelhető, a kiadások finanszírozásában a helyi önkormányzatok saját bevételeinek aránya valamelyest csökken. Az elmúlt években nem indult nagyobb számban adósságrendezési eljárás, a helyi önkormányzatok fele azonban csak a forráshiányos önkormányzatok kiegészítő támogatásából vagy újabb hitelek felvételével tudja fenntartani fizetőképe sségét. Az önkormányzatok eladósodottsága növekvő mértékű, a vagyonfelélés, miközben a vagyonátértékelés is zajlik, pénzügyi mutatókban kifejezve ez nem érzékelhető, hanem a valóságos vagyontárgyak tekintetében jelentős.
