Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 14 (31. szám) - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
1634 korábban megözvegyültek ellátásai. Ez a két lépés havi 8 ezer forinttal növeli az érintettek ellátását, mintegy 20 milliárd forintban. Bármennyire is hiányos a Nyugdíjbiztosítási Alap, ezeket a korrekciókat a törvény szerinti ütemezésben vé gre fogja hajtani a kormány. Közel 2,2 millió öregségi, rokkantsági nyugdíjas és mintegy 200 ezer özvegy részére az éves rendszeres emelésen felül mintegy 135140 milliárd forint többletjuttatást kapnak az érintett nyugdíjasok. Ez az aktívak és a nyugdíjas ok közötti társadalmi szolidaritás jegyében történik. Az előző ciklusban és az idén megtett intézkedésekkel a nyugdíjak vásárlóértéke körülbelül 25 százalékkal nőtt, és ennek mértéke meghaladta az aktív reálkereset növekedését is. Ha még egy ilyen ciklust tudnak mutatni az ellenzéki képviselők, ahol 25 százalékkal nőtt a nyugdíjak reálértéke, azt külön meg… (Dr. Aszódi Pál: Három hete 33 volt.) Az a béreké volt, Aszódi képviselő úr. (Az elnök csenget.) Így van, négy év alatt a bérek reálértéke nőtt 30 száza lékkal... (Dr. Aszódi Pál közbeszól.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Képviselő úr! CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár : ...még akkor is, ha a képviselő úr nyugdíjasként ezt nem vette észre. (13.40) Bizony, ez így van. És ez akkor is így van, ha Szabó Erika azt mondja, hogy itt szörnyű dolgok történnek, mert csökken a munkahelyek száma, rosszabbak a bérek. Ez egyszerűen nem igaz, képviselő asszony! Ön vagy nem akarja, vagy nem tudja tudomásul venni a KSH adatait. Szíveskedjék egy kicsit tö bbet forgatni! A foglalkoztatás bővült az elmúlt négy esztendőben Magyarországon, ebből adódóan a munkahelyek száma gyarapodott Magyarországon. A bérek reálértékben több mint 30 százalékkal emelkedtek Magyarországon. Ezek nem az én adataim, a KSH adatai. H a ön nem akar erről tudomást sem venni, az persze az ön dolga, de ez nem igazán felelős képviselői magatartás, hogy nem veszi a tényeket tudomásul. (Dr. Szabó Erika ingatja a fejét.) Iván László professzor is - bár már nincs a teremben - mindenféle adatoka t hordott itt össze. Azt kell hogy mondjam, hogy hordott, mert összevissza helyekről, a körtét az almával, a diót a szotyolával és a dinnyével kavarva. Amikor például idézi a költségvetési törvényt, hogy a fogyatékosügyi programra mindösszesen 45 millió fo rintot akar költeni a kormány, és ez bezzeg ’982000 között 1 milliárd forint volt, akkor egyszerűen azt kell hogy mondjam finoman és elegánsan - tisztelve a professzor urat , hogy csúsztat. Mert egyébiránt nem teszi hozzá, hogy hány tucat milliárd forint ot fordít például európai uniós forrásokból például akadálymentesítésre - ami a fogyatékosügyi program része - a következő esztendőben a kormány. Az, hogy valamit a költségvetési törvényben néz és nem néz meg máshol, abban lehet, hogy majd segítséget kell nyújtani számára, hogy eligazodjon a mintegy több száz oldalas költségvetési törvényben. Azt gondolom, hogy az ilyen típusú citátumok a törvényjavaslat vitájához és a professzor úrhoz is méltatlanok. A nyugdíjasok egyébiránt a napokban tapasztalják, hogy m indazon várományok, amelyeket egyébként a kormány vállalt, teljesülnek akár a nyugdíjkorrekció esetében, tehát hogy visszamenőleg 1,2 százalékkal növeltük az idei nyugdíjat, akár a 13. havi nyugdíj tekintetében. Úgy gondolom, biztosak lehetnek abban, hogy a következő esztendőben is a szokásos, ismert svájci indexálás alapján, az árak és a bérek növekedése alapján hozzá fognak jutni a nyugdíjukhoz. Ebben szeretném egyébiránt ismételten megnyugtatni őket, és örülök neki, hogy néha elhangzott a fenntarthatóság kifejezése is ebben a vitában, mert arról szól igazából a történet, és akkor lenne felelős a vita, ha nemcsak a kifizetési oldalát néznénk meg a nyugdíjrendszernek, hanem a befizetési oldalát is. Akkor, ha mindkét oldal itt, a parlamentben felelősséget vi selne a nyugdíjkassza kiadásaiért, bevételeiért, mind a két oldaláért, és így az egyensúlyáért is.
