Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 14 (31. szám) - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZABÓ ERIKA (Fidesz):
1608 Két nagy területre bontható ez a törvény. Az egyik a nyugdíj előtt állókat, a másik pedig a nyugdíjban lévőket is érinti. Ha a nyugdíj előtt állókat nézzük, akkor őket is kétfelé lehet bontani, egy részük, akik előrehozott öregségi nyugdíj m ellett dolgoznak, másrészt pedig azokra, akik még nem nyugdíjasok, akiknek a nyugdíjmegállapítás szabálya változni fog. Első módosító indítványunk, melyet közösen a FideszMagyar Polgári Szövetség és kereszténydemokrata képviselők nyújtottunk be, vonatkoz ik az előrehozott öregségi nyugdíjrendszer szabályaira, illetve annak módosítását javasolja. Az előterjesztő ennek kapcsán úgy határozott, úgy terjesztette be a javaslatát, hogy aki előrehozott nyugdíjba megy, annak meg kell szakítani a munkáját, meg kell szüntetni a munkaszerződését, majd csak azt követően, ha úgy gondolja, hogy még egyszer dolgozni szeretne, akkor köthet új munkaszerződést adott esetben az előző munkahelyével. Mi ezt a gondolatot, a törvénynek ezt a javaslatát elfogadhatatlannak tartjuk, éppen azért, mert valószínűleg nagyon sok ember fogja elveszíteni így a lehetőségét, hogy visszatérjen ugyanarra a munkahelyre. Itt azokról az emberekről beszélünk, akik viszonylag kevés nyugdíjjal fognak elmenni, tehát valamilyen oknál fogva ki kell hogy egészítsék a nyugdíjukat. Iván László, Aszódi Pál, Szabó Erika, Vígh Ilona, Zombor Gábor, Mátrai Márta, Harrach Péter, Lanczendorfer Erzsébet, Deák András és Soltész Miklós adtuk be erre vonatkozó javaslatainkat, éppen azért, hogy ne súlyosbítsuk ezeknek a nyugdíjasoknak a helyzetét, hanem valamilyen szinten segítsünk rajtuk. Ugyanígy az előrehozott nyugdíj megállapításakor van egy olyan passzus, amely teljesen érthetetlen, vagyis érthető az előterjesztő gondolata, de inkább elfogadhatatlan a nyugdíj mellet t dolgozók számára, hogy akik minimálbér fölött keresnek, azoknak a nyugdíját föl kell függeszteni, addig nem kaphatják meg. Ez olyan kevés, ez a minimálbér idén 62 500 forint, és nyilván azok dolgoznak nyugdíj mellett, akik rászorulnak, hogy ezt az összeg et mindenképp kétszeresére szeretnénk megemelni. Már csak azért is egyébként, mert a kormány pontosan most nyáron fogadta el azt a törvényt és azt a javaslatot, hogy a munkáltatók kétszeres minimálbér után fizessenek járulékot munkavállalóik után. Mi ugyan ezt a gondolatmenetet követtük, hogy kétszeres minimálbér után függessze csak fel a nyugdíj folyósítását a nyugdíjbiztosító intézet mindaddig, amíg a nyugdíjas munkavállaló fönntartja munkaviszonyát. Tehát első gondolat: megtarthassa a munkáját, a második pedig, hogy a kétszeres minimálbér után szűnjön csak meg a nyugdíj folyósítása. A következő javaslatunk már azokra a nyugdíjasokra vonatkozik, akik már elérték a nyugdíjkorhatárt, a 62 éves öregségi korhatárt, de ezen túl arra kényszeríti őket a kormány, a Gyurcsánykormány, hogy 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, 1,5 százalékos munkavállalói járulékot és 4 százalékos egészségügyi járulékot fizessenek, mint nyugdíjas munkavállalók. Erre a kormány nagyvonalú kedvezményt tesz, és azt mondja, hogy 0,4 százalékot ebből majd visszakapnak a nyugdíjukban akkor, amikor már befejezik a munkájukat. (11.40) A mi javaslatunk az - amelyet szintén az előbb felsorolt képviselőtársaimmal közösen nyújtottunk be , hogy ez a mérték ne 0,4 százalék legyen, ami egyébként tárgyéve nként maximum 11,2 százalékot jelentene, hanem a mindenkori inflációval azonos mértéket kapjanak vissza azok a nyugdíjas munkavállalók, akiket ezek a járulékterhek sújtanak. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Itt befejezem a ren des hozzászólásom, elnök úr, és később kérek egy másik hozzászólási lehetőséget. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Szabó Erikáé a szó. DR. SZABÓ ERIKA (Fidesz) :
