Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 14 (31. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. GÖNCZ KINGA külügyminiszter:
1582 hogy nincs szükség együttes kormányülésre, de még kormányfői szintű találkozóra sincs szükség, az ilyen jellegű kérdések egyszerű tárcaközi ügymenetben megoldhatóak. Az elmúlt öt esztendőben a román diplomácia mintegy rituálisan találta meg az alkalmat évente legalább egyszer, hogy megalázza a magyar diplomáciát. Úgy vélem, hogy Románia ezen a héten csütörtökön az európai uniós csatlakozás előtt még egyszer fel fogja törölni Magyarországgal a padlót. Olyan nagy tétje pe rsze nincsen számunkra ennek a dolognak, de azt hiszem, hogy a román diplomácia önértékelésének ez egyáltalán nem fog ártani, ami önmagában, hangsúlyozom még egyszer, nem lenne olyan nagy baj, csak az sajnálatos, hogy kormánya tájékozatlanságának és tehete tlenségének köszönhetően Magyarország ismét önként és dalolva fogja ezt a megaláztatást elviselni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Göncz Kinga miniszter asszonynak, aki a kor mány nevében kíván felszólalni. A miniszter asszonyt illeti a szó. DR. GÖNCZ KINGA külügyminiszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Úgy szólt a kérdés, hogy kinek az érdeke a magyarromán kormányülés. Azt hiszem, érdemes ott kezdeni a választ és a közös gondolkodásunkat, hogy Románia 2007. január 1jétől az Európai Unió tagja lesz. Azért, hogy ez megtörténjen, Magyarország ennek élharcosa volt az Európai Unión belül, éveken keresztül. Azt mondtuk, hogy Magyarországnak elemi érdeke az , hogy a szomszédságában olyan országok legyenek, amelyek európai értéket vallanak, mindenféle szempontból európai értékeket vallanak; olyan országok legyenek, amelyek stabilak, amelyekkel együttműködésben tudja a fejlesztéseit elképzelni; pontosan amiatt, mert ezekben az országokban, a szomszédos országokban magyar közösségek élnek, és az ezekkel a közösségekkel való kapcsolattartás szempontjából nagyon fontos, hogy ezek az országok ugyanannak az európai közösségnek a tagjai legyenek. Ez a közös tagság jel enti a távlatokban azt is, hogy ezek a határok átjárhatóak lesznek, hogy sokkal könnyebb lesz a közlekedés, a kapcsolattartás és mindenféle egyéb. Ennek a gondolatnak a jegyében szerveződött meg az első románmagyar kormányülés, és ugyanennek a gondolatnak a nevében szerveződik meg a második magyarromán kormányülés is, ami most lesz novemberben. A kapcsolat a két kormány között azért lényeges, mert tudjuk, hogy 20072014 között mindegyik országba, Magyarországra is és Romániába is nagyon komoly források, f ejlesztési célú források érkeznek. Ezeknek a forrásoknak a felhasználása nyilvánvalóan sokkal jobban szolgálja mindegyik ország lakosságának az érdekét akkor, hogyha ezeket össze tudjuk hangolni. Amikor azt mondom, hogy mindegyik ország lakosságának az érd ekeit, akkor itt gondolok a Romániában élő magyar közösségekre, de természetesen Románia összes lakosára is. Az első kormányülésnek is, de a másodiknak most kiemelten célja az, hogy ezeknek a fejlesztési forrásoknak a felhasználását áttekintsük, pontosan a miatt, hogy amikor például a határon átnyúló turisztikai fejlesztésekről beszélünk, akkor egy ilyen fejlesztés lehetőségeket nyújt a KeletMagyarországon élők számára, de ugyanígy az Erdélyben élő magyarok számára is. (9.30) Amikor a kormányülésen szóba ke rül például a kis- és közepes vállalkozások közös kockázati alapjának a létrehozása, az egyszerre szolgálja az érdekeit a határon túl élő, Erdélyben élő magyaroknak és a határon innen élőknek egyaránt. Ugyanígy, ha vasútfejlesztésről van szó, ugyanígy, ha útfejlesztésekről van szó, vagy ha beszélünk arról, hogy hogyan tudjuk azokat a tapasztalatokat átadni, amelyek Magyarországon már rendelkezésre állnak és Romániában még nem, pontosan amiatt, hogy csak 2007. január 1jén csatlakoznak az Európai Unióhoz.
