Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 13 (30. szám) - A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz):
1569 Az nem minősít egy konszenzust, hogy hány módosító javaslatot fogad el valaki, ugyanis ebben megegyeztünk. Tehát a konszenzusnak az is része, ho gy valaki eláll attól az ötletétől, amit fölvetett. Egyébként pontatlan, amit mondott, mert nem 13ról van szó, hanem 22ről, mert 9 helyett meg írtunk közösen újat, aminek a tartalmi része... - tehát azt mondom, körülbelül a felénél tartunk. Amit mond, a jelölés ügye tényleg fölmerült, de ez tipikusan egy olyan európai uniós alapjog, amit Magyarország önállóan nem módosíthat. Pontosabban, a saját termelőinkre bevezethetjük, de kérdem én, ezzel nem biztos, hogy jót tennénk. Most nem a GMOról beszélek, hane m úgy általában a jelölésről. Mert így is azt mondjuk, hogy túl szigorúak vagyunk egykét dologban, mert egy ilyen önálló kezdeményezéssel nem biztos, hogy egy európai uniós más tagállamnak a gyártóját rá tudnánk venni. Más dolog a kereskedelmi része, mert erről is beszélgettünk, hogy lehet, hogy a forgalomba hozatal kapcsán kell majd ezeket az ügyeket feszegetnünk. Ez is tipikusan egy olyan ügy, hogy minimum meg kell futtatnunk egy notifikációs eljáráson, mert az egész törvény hatályosulását kockáztatnánk vele, ha nem ezt tennénk, vagy urambocsá!, azzal a módszerrel, amiről itt többen szóltak, hogy próbáljuk meg, van egykét olyan ország, amely hasonlóan gondolkodik GMOügyben, mi, Ausztria többek között, próbáljuk meg együtt azt mondani, hogy nekünk vannak ötleteink. Menjünk neki ennek a történetnek, és akkor azok az alapjogszabályok vagy alapjogosultságok, amik az Európai Unióban most jelenleg élnek, nincsenek kőbe vésve, hiszen azokat is emberek hozták, és egy ilyen típusú törvényalkotás, aminek a vége fe lé járunk, szerintem jó indíték is arra, hogy ilyen kérdésekben, különböző ügyekben továbblépjünk. Köszönöm szépen. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, államtitkár úr. Köszöntöm képviselőtársaimat. Két percre megadom a szót Ángyán József képviselő úrnak. DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! A jelöléssel kapcsolatban valóban én is azt a gondolatot szeretném fölvetni, amit saját hatáskörben meg tudnánk esetleg tenni. Meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, és lehet, ho gy nem ebben a törvényben kell szabályozni, hanem valóban a kereskedelmi törvény más termékekre vonatkozó szabályait kellene ide érvényesíteni, például azt, hogy a kereskedő, aki ilyet forgalmaz bárhonnan az Európai Közösségből, kötelezni kell őt, hogy cím kézze föl, mint ahogy árral is el kell látni annak ellenére, hogy EUs rendszer is van, de attól a magyar árat forintban is meg kell adni, amit rá kell nyomjon egyszerűen a termékre, és akkor világossá teszi egy pecséttel, hogy ez GMtermék. Tehát ilyeneke n gondolkodni kellene, és nem biztos, hogy itt kell szabályozni, hanem a kereskedelmi törvény megfelelő passzusait kellene úgy módosítani, a jogi környezetet. Ami azt illeti, hogy mivel tudjuk elérni ezt a célt, azért valóban világossá kell tegyük azt, hog y alapeszköznek kell tekintenünk a moratóriumot, még akkor is, ha minden egyes esetben minden terméknél újra meg kell sajnos ezt tegyük. De valóban az a helyzet, hogy igazi biztonságot - és ezt számos vizsgálat mutatja - a tekintetben, hogy ne keveredjenek az anyagok, és ne lehetetlenítsék el egymást a rendszerek, a moratórium jelent, és ezt a védzáradéki eljárást lehetővé teszi. Tehát készülnünk kell arra, hogy az új termékek esetében is ezzel a lehetőséggel Magyarország éljen, és ennyiben kellene ezt a tö rvényben megemlíteni, ezzel foglalkozni, hogy erre készülünk, és ennek a lépéseit meg fogjuk tenni. A második a koegzisztencia kérdése a moratórium után. A harmadik a régiók és települések kérdése. Itt segítenünk kell a régiókat és a településeket, hogy él hessenek ezzel az önrendelkezési jogukkal, ami akár élelmiszerönrendelkezésre is kiterjeszthető, területi önrendelkezésre és egyebekre. Végül élnünk kell a piaci lehetőségekkel, vagyis a gazdák meggyőzésével. A piac maga el fogja dönteni Magyarországon, h ogy lesze ilyesmi vagy sem, illetve a cégek felé megfelelő
