Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 13 (30. szám) - A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
1553 Frankné Kovács Szilvia a következő kétperces hozz ászóló. FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Pettkó képviselőtársamnak szeretném jelezni, hogy amikor a bizottság ezt tárgyalta, legalábbis nekem még nem volt tudomásom a kapcsolódó módosító indítványról, de gondolom, hogy a képviselőtárs aimnak sem. Ezt azért mondtam el az előbbi kétperces hozzászólásomban, mert ez így igaz, és ez fedi a valóságot. Nyilvánvalóan, ha a kapcsolódóban ez az egy év szerepel, akkor ez a fajta indoklás okafogyottá válik, de egyébiránt a véleményemet továbbra is fenntartom e kérdésben. Köszönöm. ELNÖK (Harrach Péter) : Gusztos Péter! GUSZTOS PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A bizottsági ülésen, amire Pettkó András képviselő ú r hivatkozott, ott az az egyetlenegy kritika fogalmazódott meg azzal a módosító javaslattal kapcsolatban, ami kötelezővé tenné ezt a feladatot az önkormányzatok számára... - egészen pontosan két kritika fogalmazódott meg. Az egyik az, hogy adott esetben ez érinthet kétharmados jogszabályt, erre Wiener György bizottsági tagként - aki az alkotmányügyi bizottságban dolgozott hosszú ideig - azt mondta, hogy ez az érv nem valós. A másik ellenérv pedig az volt, hogy a jövő évtől állapítana meg kötelező feladatot. Így merült fel a kapcsolódó módosító indítvány elképzelése, amire a képviselőtársam hivatkozott, miszerint 2008. január 1jétől legyen ez a feladat. Én ott akkor ezt elfogadhatónak neveztem, de mondom még egyszer, egyrészt az a gyalázat történt meg, hogy azóta gondolkodtam a kérdésen. Ennél még nagyobb gyalázat, hogy egy ellenzéki képviselő - természetesen ezt nem komolyan mondom - érvei meggyőzőnek tűnnek ebben a dologban, és szerintem nem egy nagy gyalázat, ha ezt kormánypárti oldalon meghalljuk, már csa k azért is, mert egyébként - teszem hozzá, nem mellékesen - ez volt az eredeti javaslatban is, miszerint ez lehetőség legyen az önkormányzatok számára és ne pedig kényszer. Ha, mondjuk, szociológiai megközelítésből gondoljuk ezt a kérdést végig, akkor azt is ki kell mondani, hogy minden bizonnyal sokkal többet ér a mindennapi gyakorlatban az az esélyegyenlőségi terv, ami egy adott településen úgy születik meg, hogy arra valós igény van, és ez kiforrja magát a valós helyi közpolitikai folyamatokban, civil sz ervezetek, önkormányzati képviselők, helyi politikai erők hozzák létre az önkormányzat hivatalával közösen. Ennek valószínűleg a társadalmi hatása, jótékony hatása jóval nagyobb eséllyel lesz jó, mint egy olyan tervnek, amit kötelességből elkészítenek az ö nkormányzatok, aztán pedig berakják a fiókba. Köszönöm. ELNÖK (Harrach Péter) : Salamon László következik. DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm, elnök úr. Én most azért kértem szót, mert attól tartok, hogy aki megpróbálja ezt a vitát nyomon követni, az végké pp nem igazodik itt el a bizottságokban történtekről. Azt szeretném elmondani, hogy két bizottság foglalkozott ezzel az üggyel. Amiről Gusztus Péter meg Pettkó András beszélt, az az emberi jogi bizottságban történt, amiről én beszéltem, az az alkotmányügyi bizottságban, tehát azt is mondhatnám, hogy átalakultunk bizottsági előadókká most, a vitának ebben a szakában. Kérem Pettkó Andrást, ne biztasson arra, hogy olvassam el az emberi jogi bizottság jegyzőkönyvét, nem teszem, mert elhiszem, hogy amit mondott, az történt a bizottságban, meg amit Gusztos Péter is elmondott, az úgy történt, és nem kívánom én ezt most a jegyzőkönyv
