Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 9 (19. szám) - Új bizottsági tagok megválasztása - A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvénynek a vállalkozói “körbetartozások” mérséklése céljából történő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz):
151 meghívtuk, ott a mai kormányoldalon ülők is egyhangúlag támogatták a kamarai törvény újbóli elővételét. Azt tudom itt mondani különösebb egy eztetés nélkül, hogy szerintem a polgári oldal is, ha erre a kormányoldal előterjesztést tesz, pozitívan fog reagálni, amennyiben a gazdasági köztestületek szerepét ebben a tekintetben megerősíteni kívánja. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra megadom a szót Braun Mártonnak, a Fidesz képviselőjének. Parancsoljon, képviselő úr! DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Menjünk egy kicsit vissza a kamarai törvén yről a közbeszerzési törvény módosítására, amelynek az a célja, hogy megszüntesse a körbetartozásokat. Az általános vitában van ideje annak, hogy beszéljünk egy kicsit a körbetartozások kialakulásáról is. Elhangzott, hogy körülbelül 600 milliárd forintra t eszik a körbetartozások mértékét. Olvastam én is azt a cikket, amit Herényi képviselő úr, és ott majdhogynem a duplájáról beszélnek, hiszen amikor a megrendelő nem fogadta be a számlát, a teljesítő számlázni sem tud, ezek az összegek tehát meg sem jelennek abban a bizonyos számban. Az látható, hogy a körbetartozás leginkább az építőipart érinti, de az élelmiszeriparban és a kereskedelemben is nagyon rossz ma a fizetési morál. Az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke direktebben fogalmaz, és azt mondja, hogy nem körbetartozás van Magyarországon, hanem szabályos nemfizetési válság, ami a jogbizonytalanságnak, az állam példamutatásának egyszerre köszönhető. Vannak szándékos nem fizető beruházók a vállalkozók között is, és sok arra hivatkozik, hogy h a az állam megteheti, hogy nem fizet, mert például visszatartja az áfát, akkor nincs jogalapja fellépni a nemfizetések ellen. Említettük a vitában az ipartestületek felmérését a körbetartozásokkal kapcsolatban. Valóban, a legérintettebbek az egyéni és csal ádi vállalkozások a körbetartozások kérdésében, gyakorlatilag ők adják a károsultak háromnegyed részét, és az árbevétel tekintetében is azoknak a vállalkozóknak az aránya 50 százalék, akiknek az árbevétele nem haladja meg a 20 millió forintot. Tehát itt eg ykét milliós tartozás már ellehetetleníti őket, gyakorlatilag az életükért küzdenek. Az IPOSZ nemcsak egy felmérést készített, hanem javaslattal is él arra, hogyan kezeljük a problémát, amit javaslok megvitatni most, hiszen kicsit túlterjeszkedik a jelenl egi törvényen, de az általános vitába beleférhet. Azt javasolják, hogy pénzügyi garancia biztosítása, fedezet nélkül ne lehessen munkát megrendelni. Javasolják a Hankó Faragó Miklós képviselőtársam által is említett áfatörvénymódosítást, hogy csak a már b efolyt összegek után kelljen befizetni az áfát. Nem engedhető meg, hogy a megrendelő az elvégzett munka után jogos indok nélkül ne írja alá a teljesítésigazolást, és a számlát se fogadja el, vagy befogadja ugyan a számlát, de csak részben vagy egyáltalán n em fizeti ki. Azt javasolják, hogy a fizetési határidő 15 napon belüli nem teljesítése esetén az összeg nagyságára tekintet nélkül az adós kerüljön fel egy feketelistára, és a listára felkerült vállalkozás pályázaton ne indulhasson el. Meg kell akadályozni emellett azt is, hogy új néven más vállalkozást indítson. Egy országos pénzügyi alap felállítását javasolják, amely az önhibájukon kívül károsult cégek kintlevőségét meghitelezné, és a pénzügyi alap járna el behajtóként is ezekben a kérdésekben. A tartozá sok behajtása érdekében egy új, gyorsított eljárásrend kialakítását javasolják a bíróságokon, rövid időn belül lehetséges lenne döntést hozni ezekben a kérdésekben, hogy ne maradjon idő az adósoknak a vagyon átjátszására, a cég eltüntetésére. Ehhez a gyors ított bírósági eljáráshoz egy gyorsított, hatékony végrehajtási szervezetre is szükség lenne. A legtöbb tisztességtelen fővállalkozó, megrendelő éppen azt a helyzetet használja ki, hogy a jelenlegi bírósági és végrehajtási rendszer alkalmatlan a gyors hatá rozathozatalra, az adósságbehajtásra. Így elegendő idő áll rendelkezésre a vagyon kimentésére, átmentésére, a cégek fantomizálására.
