Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 6 (18. szám) - A kormány iránti bizalom kinyilvánításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - LENDVAI ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
16 többség jogát, megfutamítani, kicsikarni az előrehozott választásokat, és a megvert, megalázott kormányoldallal szemben inká bb holnap, mint holnapután kétharmados többséget elérni és új alkotmányt írni - új alkotmányt Orbán Viktor szája íze szerint. Arra kérem a parlamentet, hogy ne engedjen a fenyegetésnek, az ellenzék utcán szervezett zsarolásának. A demokraták dolga, hogy me gvédjék a demokráciát. Mi a megoldás? Az ellenzék szerint az, hogy menjen Gyurcsány Ferenc. Hogy véleményének súlyt adjon, ultimátumot ad, zsarol. Támadja a harmadik Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét. Azt kérdezem a magyar parlamenttől, hogy engedjünk ennek a zsarolásnak, úgymond a béke és a nyugalom kedvéért. De milyen béke és milyen nyugalom lesz az, amit az alkotmányos demokrácia sérelmével érünk el? Sőt, annak a céljával, hogy egy új rendet teremtsünk, a kisebbség rendjét. Ez a pillanat békéje, hog y aztán a békétlenség és a nyugtalanság hosszú időszaka következzen; a demokratikus szabadság elvesztésének időszaka csak azért, mert a parlament egyik pártja nem tudja elviselni - ahogyan ő mondta , hogy a haza legyen ellenzékben, hamisan, beszéljünk vil ágosan, hazug módon. Nem a haza van ellenzékben, hanem egy párt, egy párt, amely ha jól teszi a dolgát, a választók akaratából a következő választásokon megbízást kaphat a törvényhozásban többségi mandátumra. Pár nappal ezelőtt az önkormányzati választások on jól szerepeltek. A népakarat az önkormányzatról szól, minden más legfeljebb vélemény lehet. Világos a kérdés: engedünke, hogy támadják ezt az országot alkotmányos rendjében, vagy megvédjük azt? Ez a kérdés, ennek a parlamentnek kell válaszolni rá. Az u tcai küzdelem nem rend és nem nyugalom. Ez a totális politikai bizonytalanság, amelyet a hétköznap bizonytalansága követ a gazdaságban és a társadalomban. Azt gondolom, hogy ezt sem az ország, sem a népképviselet, a parlament nem akarhatja. Bizalmat kérek a parlamenttől, bizalmat, mert csak erős kormány tudja végigvinni ezt a programot, az egyensúly, a reformok és a fejlesztések programját. És csak egy olyan kormányfő, aki nem kényszerül politikai okokból újra és újra rossz kompromisszumokra, aki érzi a hát a mögött a parlament többségének felhatalmazását és bizalmát. Azok támogatását kérem, akik támogatják a programot, akik támogatják ezt a kormányt, akik támogatják a kormányfőt, megfontolva a múlt összes terhét, számot vetve igazsággal, hazugsággal, múlttal és jövővel. Tartalmi döntést kérek. Magyarországnak békére és nyugalomra van szüksége - és egy új kezdetre, Magyarországért, a köztársaságért. Köszönöm szépen. (Nagy taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szé pen, miniszterelnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 2020 perces időkeretben, ezek közben kétperces felszólalásra nincs lehetőség. Elsőként megadom a szót Lendvai Ildikó frakcióvezet ő asszonynak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, frakcióvezető asszony. (Mozgás és zaj. - Csenget.) Képviselőtársaim, kérem önöket, hogy kísérjék figyelemmel a frakcióvezető asszony beszédét. Öné a szó. LENDVAI ILDIKÓ , az MSZP képviselő csoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselők! Tisztelt Választók! Legyen vége már, legyen béke már, sóhajtanak ma sokan, azok is, akik nem ismerik a verset. Pedig igazából nemcsak valaminek a végére, hanem valaminek a kezdetére, egy új k ezdetre volna szükség. A kérdés csak az, hogy mi kezdődik el, mi kezdődhet el. Egy olyan korszak, ahol őszintébben szembenézhetünk bajainkkal és lehetőségeinkkel, egy olyan, ahol nem a csodában, hanem saját munkánkban hiszünk, ahol kihasználjuk, ami még so hasem volt ekkora, az európai hátszelet. (12.20) Vagy egy másik korszak: egy olyan, ahol Magyarország a térkép szélére csúszik, és a fejlődés országa helyett a félelem országa lesz. Van mitől félnünk, mert van mit féltenünk: félthetjük a békét,
