Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 7 (29. szám) - A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ):
1435 Azt hiszem, hogy rendkívül fontos, szintén az előadásban elhangzottakból nem emeltem ki egy dolgot, ami szerintem egy tudományos ismertterjesztésnél nagyon fontos lenne: a majom génjei, a csimpánzé 99,9 százalékban megegyezik az emberével. Mi van, ha módosítunk egy gént, és visszadob egy almával, és elkezd beszélni hozzánk a majom? (Derültség, közbeszólások.) Tehát én azt hiszem, most tényleg humorosan mondtam el, de egyszerűen nem tudhatjuk, mert nem tudhatjuk. Talán kétszáz év múlva tudjuk, hogy a genetikai módosítás mit jelent valójában az ember i szervezetre, akár egy vírusé, akár egy baktériumé, főleg ott, amikor azt mondjuk, hogy 25től 40 ezerig, az embernél 2530 ezer csak az összgének száma. Tehát ez rendkívül fontos. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Még egy nagy on fontos dolgot, bocsánat, befejezném, annyi, hogy a rovarrezisztencia, mindenki tudja, minél jobban dozírozzuk, minél hatalmasabb a dózis, és minél többet pusztítunk el belőle, annál nagyobb az esély, hogy megmaradjon egyegy egyed, amelyik ha élve marad , aztán többet azt ki nem pusztítjuk. Köszönöm szépen. Bocsánat. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Két percre szót kért Ángyán József képviselő úr. DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz) : Nagyon fontos dolgot említett Karsai képviselő úr, ezért szeretnék erre a fölvetésére reflektálni. Ezt úgy mondják ezek a cégek, tudniillik elérték a világon azt, hogy egy olyan megítélés alá esnek a termékeik, amire azt mondják, hogy kvázi azonosság elve, kvázi azonos a fajta az alapfajtával, merthogy alig módosítottunk rajta valamit. Itt jön be az, amit Heszky professzor úr mondott, kedves barátom, tényleg ott voltam ez előadásán, és azért annyit hadd tegyek hozzá a dologhoz az ő mentségére, hogy a végén ő azért a kockázatokról beszélt. Mondjuk, nem volt arányos az előad ás, de a kockázatokat legalább említette, és ebben a körben nem szokás említeni a kockázatokat. Úgyhogy én ezt nagyra tartom, hogy ő megemlítette a kockázati tényezőket. A kvázi azonosság elve itt jön be, ha valóban egy csimpánz és az ember között csak néh ány génszekvenciakülönbség van - és valóban ennyi a különbség , akkor elfogadhatóe az, hogy kvázi azonos ez a módosított fajta az alapfajtával. Ugye, ezt szoktuk mondani, én a hallgatóknak is így mondom, hogy a kergemarhakórban szenvedő marha kvázi azon os a marhával; egy prion van, ami miatt másképp viselkedik. De azért valószínűleg nem választanánk a kergemarhát, bár kvázi azonos egy egészséges szarvasmarhával. Tehát elérték ezek a cégek, ezt szeretném még hangsúlyozni, és ezért ezen a helyzeten nekünk valamit változtatnunk kell Európában is, hogy nekünk kell bizonyítani a károsságát ennek, miközben a vegyi cégeknél legalább annyi megvan, hogy nekik kell bizonyítani, hogy ártalmatlan az a szer, vagy hogy lebomlik. Itt a bizonyítási felelősség nem rajtuk van. Ezért nagyobb a föladat, amit nekünk kell megoldani, Európában, együtt, hogy legalább azt érjük el, hogy ő bizonyítsa az ártalmatlanságát a termékének, ne nekünk kelljen közpénzekből bizonyítanunk az ellenkezőjét. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki p adsorokban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Tízperces időkeretben szólásra jelentkezett Gusztos Péter képviselő úr, Szabad Demokraták Szövetsége. GUSZTOS PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! T alán hallották már azt a liberális körökben régóta terjedő megalapozott anekdotát, hogy egyszer egy belső vitán egy sajnos az élők sorában már nem jelen levő, volt liberális ügyvivő azt mondta, hogy nekem ezzel a kérdéssel
