Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 7 (29. szám) - A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz):
1421 Szeretnék néhány gondolatot hozzátenni ehhez a sommás megállapításhoz. Egyetlen fajtakörről van ma szó, a kukoricáról . Semmi más nem létezik. A többi mítosz, hogy milyen típusú fajták lesznek majd valamikor. Magyarországon a kukorica termesztéséről, a Monsanto 810es fajtaköréről van szó, ez tizenhét fajtát jelent. Miről van szó? Azért kell er ről beszélnünk, mert sokféle tévhit van ezzel kapcsolatban Magyarországon, még a gazdák körében is elképesztő hírek terjengenek arról, hogy mit tud ez a fajtakör. Olyanokat hallani, hogy 16 tonna termése van. Ehhez képest egyetlen dolgot tud ez a fajta : a Bacillus thuringiensis nevezetű mikrobaktériumból egy olyan génszakaszt ültettek be ennek a növénynek a génkészletébe, aminek következtében egy méreganyag előanyagát, protoxint termel , amely a rovarká rtevő szervezetébe jutva méreggé alakul, és elpusztítja a rovarkártevőt. Ezt a bizonyos méreganyagot vagy protoxint 15003000szeres dózisban termeli ez a bizonyos kukoricafajta egy hektárra vetítve, ha az egyszeri permetezéshez viszonyítjuk. Van egy Dipel nevezetű vegyszer, amely gyakorlatilag ugyanezt tudja, s ha annak a méregdózisát egyszeresnek vesszük, akkor ez a fajta egy hektáron - attól függően, hogy mennyi a hozama az adott évben - 15003000szeres dózisban termeli ezt a bizonyos méreganyagot. Az ökológiai következményeit nem tudjuk - így korrekt, ha ezt mondjuk , hosszú távú vizsgálatok ez ügyben nem voltak. Nem tudjuk, mi lesz a következménye annak, ha ez a bizonyos biomassza bekerül a talajokba, hogyan hat a talaj élő világára. Az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy a talaj termékenységét fokozatosan csökkenti, miután a talajéletet rombolja ez a bizonyos méregterhelés. Humánegészségügyi vizsgálatok nem zajlottak, ráadásul - ezt is ki kell mondani - a fajtatulajdonoso k nem akarnak együttműködni az adott országokkal a tekintetben, hogy független vizsgálatok kiderítsék az ökológiai kockázatokat, a humánegészségügyi és egyéb kockázatait. Az a néhány független vizsgálat, amely főleg állatkísérletekben, patkányokon történt , inkább aggodalomra ad okot. De átfogó vizsgálat nem történt, még csak a vizsgálatok protokollja sem létezik, hogy mit is és milyen részletességgel kell egy adott országban vizsgálni. Mindezek következtében a fizetőképes likvid piacok és az ott megjelenő fogyasztók az európai piacot nézve országtól függően 7092 százalékos arányban elutasítják azokat a termékeket, amelyek génmódosított fajtákkal kerültek előállításra, sőt azokat a régiókat is kizárják, amelyek nem tudják a GMmentességüket garantálni, bizt osítani. A kereskedők Európában ma általában úgy keresik a kukoricatételeket, hogy az eladónak garantálnia kell a GMmentességet. Magyarországnak tehát, ha minőségi szerkezetváltást akar, nem fűződhet érdeke ennek a fajtakörnek a magyarországi bevezetéséhe z. Második kérdéskörként szeretném szóba hozni, hogy milyen eszközeink vannak. Ha ebben meg tudunk egyezni - s azt hiszem, a tekintetben még további érvek is felhozhatók, hogy miért nem vagyunk érdekeltek e fajtakör befogadására , akkor a védelem alapeszk özeiről kellene talán néhány szót ejtenünk. Az első a moratórium. 2005. január 20. óta egy miniszteri bejelentés alapján a védzáradéki eljárás lehetőségét kihasználva moratórium van érvényben erre a fajtakörre Magyarországon mindaddig, amíg a vizsgálatok f olynak, és ki nem derítik azoknak az aggályoknak a lehetséges hatásait, amelyek alapján mi bejelentettük a moratóriumot. Ezek elsősorban természetvédelmi, környezetvédelmi jellegű aggályok. Érvényben van még ez a moratórium. 2006. szeptember 18át megelőző en a Bizottság kezdeményezte, hogy Magyarország oldja fel ezt a moratóriumot. 2006. szeptember 18án volt egy szakmai testületi ülés, amelyen az Európai Unió 25 tagállamának a képviselői részt vettek. Itt kétharmadot kellett volna elérnünk ahhoz, hogy leve tessük a Bizottság kezdeményezését a napirendről - 51 százalékot értünk el. Ezért tehát azt gondoljuk, nem reménytelen, hogy ezen az ágon továbbmenjünk. A Bizottság nem tudta megszüntetni a moratóriumunkat, mert ő sem érte el a kétharmadot, sőt mi értünk e l 51 százalékot a szavazáskor ebben a szakmai testületi grémiumban. Öt ország tartózkodott, ezért - már a teendőkre utalva - azt is előre lehet jelezni, hogy érdemes lenne talán európai diplomáciai eszközeinket kinekkinek a saját ágán igénybe véve megprób álni erősíteni a velünk szavazók körét, különösen a tartózkodó országok köréből.
