Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 7 (29. szám) - Az agrárgazdaság 2005. évi helyzetéről szóló beszámoló, valamint az agrárgazdaság 2005. évi helyzetéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - FARKAS SÁNDOR (Fidesz):
1411 A harmadik pedig, ami részben az e lsőre vonatkozik, az állattenyésztés szerepének a növelése. Tudjuk nagyon jól, hogy megvannak a lehetőségeink, nemcsak a természeti, hanem a férőhelylehetőségeink, a szakmai tudásunk, a genetikai alapunk, mindenünk megvan ahhoz, a nagyapáink, dédapáink mo ndták, én tőlük hallottam, hogy igenis bőrben kell eladni. Mit jelent ez? Nem gabonát értékesíteni, bőrben eladni, tehát valamilyen állatként hasznosítani azokat a takarmányokat, amelyek most is ilyen komoly gondokat okoznak. De ha a bőrnél tartunk, tiszte lt képviselőtársaim, megpróbáltam többször átnézni ezt az anyagot, és kerestem egy állatfajt, amit nem találtam leírva. Ebből az állatfajból, ha jól tudom, van Magyarországon 75 ezer darab, és ebben az agrárgazdasági jelentésben nincs benne. Kérdezem önökt ől, tudjáke, hogy milyen állatfajra gondolok. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Strucc?) Nem - ló. (Derültség.) Érdekes módon Magyarország lovas nemzetnek tartja magát, és egy ilyen fontos állatfajról az agrárgazdaságról szóló jelentésben egy szó, egy sor , egy szám nincsen. Miért nincs? Másfél évvel ezelőtt pont a nemzeti lovasprogramot alkottuk meg, négyötpárti teljes egyezséggel, úgy gondoltuk, hogy ez az ágazat végre el fog indulni ebben az országban, egy olyan politikai támogatottsággal, amire nem vol t példa a parlament falai között az emlékezetem óta, amióta én képviselő vagyok. És megéljük azt, hogy most, 2006 őszén egy sor nincs a lóról az agrárgazdaságról szóló jelentésben. Miért nincs? Holott csak gondoljuk végig, egy óriási érték, genetikai érték , hagyomány, egy olyan kultúra, amelyik semmilyen más ágazathoz, mint az agrárágazathoz tartozik csak, és ugyanazt a kézművesipart, ami ráfűződik, ugyanazokat a különböző szakmákat, amik szintén ráfűződnek, nem lehet máshol művelni, mint vidéken. Az idegen forgalom egy olyan érték a kezünkben, amit nem kihasználni, megint azt kell mondani, hogy bűn. Éppen ezért kérem a tisztelt államtitkár urat, hogy legyenek szívesek a következő évben erre a kérdésre is odafigyelni, és ezt a kérdést is elemezni majd az agrá rgazdasági jelentésben, mert én többek között ezt nagyon hiányolom. Természetesen mondhatnám még azt is, most van alkalmam megkérdezni, hogy mi lesz a Tattersaal sorsa. Az egyetlen olyan magyar intézmény, ami Budapest főváros, m ajdnem mondhatnám: közepén van, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fennhatósága alatt működik... (Gőgös Zoltán: Kezeli!) Bocsánat, kezeli. Nem a tiétek, államtitkár úr, azt tudom, tehát a kezelésében működik, és úgy tudom, hogy január 1jét ől az összes lovat szétzavarják mindenestül. Igaz ez a hír? - meg kell kérdeznem. (Gőgös Zoltán: Nem, nem igaz.) A következő, szintén más téma, a szívem csücske, a kertészet. Itt van az agrárgazdaságról szóló jelentés. A 22. oldal lapalján kezdődik, és a 2 4. oldal közepe táján végződik, magyarul nincs egészen két oldal a kertészetről egy agrárgazdaságról szóló jelentésben, ami a növénytermesztési termékek bruttó értékének durván 2530 százalékát teszi ki mint forgalom. Ugyanakkor a legnagyobb foglalkoztatój a, a legnagyobb kézi munkaerőt felvevő ágazata a magyar mezőgazdaságnak. Ennyit nem érdemel meg, hogy erről bővebben beszéljünk! Ugyanakkor a miniszter úr az elmúlt tavasszal számtalan alkalommal, illetve már az elmúlt év őszén, 2005 őszén másról sem beszé lt - nagyon örültünk annak a gondolatnak, amit mondott , hogy meg kell duplázni a magyar hajtatófelület területét. Nem én találtam ki, a miniszter urat idézem. Örültünk, végre elindul valami. Azóta egy sort nem olvastunk arról, hogy milyen lehetőséggel le het megduplázni ezt a területet! Nem tudjuk, hogy hogyan fogjuk tudni ezt megtenni, és itt jön egy következő kérdés, hogy ezt a területet valóban megduplázzuk, és valóban olyan értéket állítsunk elő, amire az előbb már utaltam a német és a holland paradics omos példával. Hogy ezt a lehetőséget kihasználjuk, azt a geotermális energiát, ami a talpunk alatt van, és főleg mezőgazdasági hasznosításra, üvegháztelepek létesítésére a DélAlföldön, illetve az Alföld jelentős részén meg lehet oldani ezt; erre nem látu nk semmiféle olyan kitörési pontot, nem látunk semmiféle olyan konkrét intézkedést, ami 2005ben ígéret, 2006ban valóság - de semmit nem látunk, semmit nem tapasztalunk. És önerőből ezeket a fejlesztéseket ma Magyarországon nincs az a tőkeerős vállalkozó, kertész, aki meg tudja csinálni! Ehhez kell a segítség, és komoly segítség kell.
