Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 7 (29. szám) - Az agrárgazdaság 2005. évi helyzetéről szóló beszámoló, valamint az agrárgazdaság 2005. évi helyzetéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP):
1400 végignéztem nagyon sok embert, szóhagyományként terjedt köztük, hogy figyelj, 35 ezer - akkor annyi volt , és kaphatsz mé g húszat, hát add be. Sajnos, halvány fogalmuk sincs, hogy mire adták be. Én beszéltem bajor gazdálkodóval, aki azt mondta, hogy abba is hagyta, miután lejárt az öt év, mert a felesége már nem volt elég arra, hogy adminisztrálja azt a körülményt, amit meg kellene csinálni. Tessék megnézni - én megnéztem a környezetemben a falugazdásznál , éjjelnappal dolgozik még egy titkárnő, hogy valamennyire helyrehozza azokat, amiket elhibáztak. Tessék elgondolni, tisztelt képviselőtársaim, hogy 102030 milliárd fori nt elköltött pénzt visszavon az Unió. Tudjuk nagyon jól, hogy ne adjanak a parasztnak 10 fillért se inkább, mint hogy abból 1 fillért visszavegyenek. És ha az Unió megteszi azt, hogy tőlünk visszavonja ezeket a támogatásokat, az éppen a kisembereknél, akik nem tudnak és nem tudhatnak valami oknál fogva, nagyon komoly károkat okoz. Ezért hívom fel a figyelmet arra, hogy segítsünk ebben. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Ángyán Józsefnek adom meg a szót. DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Ti sztelt Képviselőtársaim! A modernizáció szó ütötte meg a fülem, és ehhez általában hozzá szokták tenni a versenyképességet is. A kérdés az, hogy hogyan értelmezzük, mit nevezünk modernizációnak, agrármodernizációnak. Érzésem szerint az agrármodernizáció ma Európában nem a mennyiségi termelés növelését jelenti. Az Európai Közösség épp az ellenkező irányba, a minőségi szerkezetváltás irányába megy, ezért teszi ide a forrásokat. A két dolog egyébiránt nem zárja ki egymást, mert a gazdasági teljesítményünket mi nőségi szerkezetváltással ugyanúgy növelni tudjuk, mintha néhány egyszerű növény tömegtermelésére állnánk be, tömegáruprogramokat hirdetnénk, s nagy logisztikai rendszerekkel hurcolnánk fölalá. Nem annyira elvetendő az, amit Magyarországon korábban KertM agyarországprogramként megfogalmaztak. Abban nagyon sok értelmes dolog van. A Kárpátmedence kiváló adottságokkal rendelkezik speciális termékek előállítására és egy minőségi agrárszerkezetváltásra. Itt talán az hiányzik, amire Jakab elnök úr utalt, és a mit többen hiányoltak, hogy tulajdonképpen nincs egy közös agrárstratégiánk. Össze kellene ülnünk, és el kellene döntenünk, hogy milyen irányt vesz a magyar agrárfejlődés, és akkor minden erővel abba az irányba kellene állnunk. Az az érzésem, hogy abban a közegben, ahol ma vagyunk Európában, azon a likvid minőségi piacon, ahol vagyunk, egy olyan mezőgazdaságra van szükség, amely úgy állít elő értékes, szermaradványmentes, egészséges és biztonságos élelmiszereket, hogy közben megőrzi a környezetet, a tájat, az élővilágot, egy élhető környezetet teremt, és ezt úgy teszi, hogy a lehető legtöbb embernek munkát és megélhetést ad vidéken. Ezért van az, hogy az Európai Közösség a tonnáról, a mennyiségről egyre inkább át próbálja terelni a forrásait a gazdálkodási r endszerekre. Azért sajnálom, ha a vidékfejlesztésről egyetlen forrás is elmegy, mert az a minőségszerkezetváltási lépések forrásait csökkenti. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Kis Péter képviselő úr felszólalása következik . KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előterjesztők az agrárgazdaság 2005. évi teljesítményeit, a pozitív eredményeket és a gyengeségeket is reálisan veszik számba. A jelentés tá rgyilagosan tartalmazza mindazokat az információkat, amelyek a 2005. évi folyamatokat és az agrárgazdaság nemzetgazdaságban elfoglalt helyét tükrözik. 2005 valós gazdasági folyamatainak a megítélésében nehézséget jelent, hogy az agrárbeszámoló az első rész leges uniós év mint bázisév és a csatlakozás utáni első teljes év mint tényév adatainak összehasonlításával elemzi a
