Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 7 (29. szám) - Az agrárgazdaság 2005. évi helyzetéről szóló beszámoló, valamint az agrárgazdaság 2005. évi helyzetéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - HERBÁLY IMRE (MSZP):
1382 beszélünk, amikor Magyarország versenyképességét nézzük. A képviselő úrral is volt ezzel kapcsolatban polémiánk. Azt is meg kell nézni, hogy miért azok az országok ig azából versenytársaink a saját piacainkon meg az ő saját piacaikon, amelyek kevesebb területalapú támogatást kapnak: például Szlovákia, Csehország, Lengyelország. Megmondom miért: mert nem folytatnak abban például ideológiai vitákat, hogy a befektetőket ho gy engedjék be a saját ágazatukba. Meg kell nézni Csehországot, Szlovákiát, akik most versenyelőnyben vannak velünk tejben, húsban. Azért vannak versenyelőnyben, mert olyan modernizációt hajtott végre náluk egy befektetői kör, akiket mi nemkívánatos személ yeknek tekintünk. (14.20) Ez elfogadható, tehát van ebben konszenzus, hogy jó, ne engedjük be a tőkét az ágazatba. Nyilván a tőkét úgy lehet csak beengedni az ágazatba, ha teljes körben beengedem, és akkor nem szelektálhatok, hogy ki mit csinál. Meg kell n ézni, hogy mennyivel olcsóbban állítják elő a tejet, mennyivel olcsóbban állítják elő a disznóhúst, mert kaptak egy olyan típusú tőkeinjekciót holland, dán meg német befektetőktől, amitől mi mereven elzárkózunk, alapvetően ideológiai okokból. Ezeket a kérd éseket alaposan ki kell tárgyalni, hogy mi jobb ennek a nemzetnek, ha kicsit szabadabbra engedem ezt a történetet, vagy pedig bezárkózok, és akkor folyamatos versenyhátrányom lesz, és nem fogok tudni ezeken a piacokon korrektül megfelelni. Tehát amikor a t ámogatásokról beszélünk, ezt is tegyük már hozzá! ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Több kétperces felszólalás következik, elsőként Járvás István képviselő úr, Fidesz. JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz) : Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Az agrárkörnyezetvédelmi tá mogatások és azok elosztásának kérdésköréhez szeretnék egy gondolattal hozzájárulni. Én mindig azt hallottam bizottsági üléseken és itt, a parlamentben is, hogy a politika mindig azt üzente a mezőgazdasági agrárvállalkozók felé, hogy az agrárkörnyezetvéde lem a kicsiket fogja segíteni, ez az ő pályájuk lesz. Ők ne vegyenek részt a verseny jellegű termelésben, inkább az agrárkörnyezetvédelemben. A száz lépés programon belül azt is hallottuk, hogy az állattenyésztést kiemelkedően támogatni kívánják a száz lé pés programon belül. Ehhez képest mégis azt látom, hogy vannak húsmarhatartók, akik legeltetnek, és szántóföldi termelésük is van, sőt lucernával is foglalkozniuk kell, ami kifejezetten előnyös volna az agrárkörnyezetvédelemhez, beadták a pályázatukat, mé gsem nyertek. Nem nyertek, mert az elosztás úgy történt, hogy egy adott területen minden településre jutott az agrárkörnyezetvédelmi támogatásokból - az én választókörzetemben , de ahol bejelentkezett egy nagy testvér, mondjuk, 3 ezer hektárral, ott már a kis- és középüzemeknek, az egyéni gazdálkodóknak gyakorlatilag nem jutott. Feltettem írásban is ezt a kérdést, nem kaptam rá igazán mértékadó vagy elfogadható választ. Tehát én úgy gondolom, a politika maga is elbeszél saját maga mellett. Ha azt mondjuk, hogy az állattenyésztést segíteni kell, ha azt ígérjük a száz lépés programban, hogy az állattartást segíteni kell, ha azt írjuk, hogy a kisgazdálkodókat támogatni fogjuk az agrárkörnyezetvédelemben, és ehhez képest egy nagygazdaság, amely csak növényter mesztéssel, búzával, kukoricával foglalkozik, az esetleg 34 ezer hektáron is agrárkörnyezetvédelmi gazdálkodó, aminek meglesznek a következményei az elkövetkező évekre vonatkozóan. Köszönöm. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Szintén két percre megadom a szót H erbály Imre képviselő úrnak, MSZP. HERBÁLY IMRE (MSZP) :
