Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 7 (29. szám) - Az agrárgazdaság 2005. évi helyzetéről szóló beszámoló, valamint az agrárgazdaság 2005. évi helyzetéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF, a környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1369 ELNÖ K (dr. Világosi Gábor) : Tisztelt Képviselőtársaim! Most a bizottsági álláspontok és a megfogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint ötöt perces időkeretben. Megadom a szót Oláh Lajos képviselő úrnak, a környez etvédelmi bizottság előadójának… (Dr. Oláh Lajos nem tartózkodik az ülésteremben.) - aki viszont nincs a teremben. Megkérdezem, hogy a környezetvédelmi bizottságban elhangzottakat kívánjae valaki ismertetni. (Senki sem jelentkezik.) Nem. Akkor a kisebbség i vélemény ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Kékkői Zoltán képviselő úrnak. KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF , a környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Álla mtitkár Úr! A környezetvédelmi bizottság 2006. november 6án, hétfőn megtartott ülésén megtárgyalta az agrárgazdaság 2005. évi helyzetéről szóló J/1026. számú jelentést és a jelentés elfogadásáról szóló H/1136. számú mezőgazdasági bizottsági határozati jav aslatot. A jelentés éppen csak határidőre készült el, ezért - mint azt kifogásoltuk is a bizottsági ülésen - rövid idő maradt annak tanulmányozására, másrészt az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény előírja a következőt: “A központi k öltségvetés évenkénti elfogadása során az Országgyűlés biztosítja, hogy a 2005. évi költségvetési törvény szerinti támogatási összeghez képest az agrárgazdaság nemzeti hatáskörben nyújtandó támogatás - beleértve az Európai Unió által biztosított közvetlen termelői támogatás nemzeti kiegészítését is - (a továbbiakban: nemzeti agrártámogatás) reálértéke a támogatások kiegyenlítődésének időpontjáig megőrzésre kerül.” Ebbe az agrárgazdasági jelentésről szóló határozati javaslatba illett volna beleírni ezt az ös szeget. Erre lehetőség is volt, mivel a 2005. évi költségvetési zárszámadást már megtárgyaltuk, hogy a törvénynek megfelelően legyen mihez viszonyítani az elkövetkező évek nemzeti agrártámogatását. A határozati javaslatban olvasható a következő is: “Rendkí vül kedvező folyamatok indultak el a magyar mezőgazdaságban, az élelmiszergazdaságban.” A jelentésből ennek éppen az ellenkezője olvasható ki, de ezt részletesen majd az általános vita során fogjuk ismertetni. A határozati javaslatot már csak ezek miatt s em tudjuk elfogadni. A jelentés környezetvédelmi bizottságot érintő részével kapcsolatban felmerült több kérdés is, az egyik kérdés az agrárkörnyezetvédelemmel kapcsolatos. A jelentés megfelelő részében az olvasható, hogy az agrárkörnyezetgazdálkodási in tézkedésekre 32 685 támogatási kérelem érkezett be, és december 31ig 21 672t fizettek ki, tehát a kérelmek közel egyharmada nem került kifizetésre. Vajon miért? Annak ellenére, hogy a minisztérium részéről ígéretet tettek arra, hogy még a nyár folyamán k ifizetik a kért támogatási összegeket, sok esetben ez máig sem történt meg. A jelentés ökológiai gazdálkodással kapcsolatos részében a következő olvasható: “Az ellenőrzött mezőgazdasági terület 3 százalékkal, az ellenőrzött mezőgazdasági termelők száma ped ig 59cel csökkent az előző évhez képest 2005ben.” Tudjuk jól, hogy az ökológiai gazdálkodással tudnánk igazán versenyképesek lenni az Európai Unióban, a leírt tendencia pedig ennek éppen ellentmond. Mi lehet ennek az oka? A bizottsági ülésen felmerült az osztatlan földtulajdonok rendezésének kérdése is, ami egyúttal a természetvédelmi területek rendezésének is egyik akadálya. Erre a célra 2005ben több mint 1,2 milliárd forint állt rendelkezésre, mégis csak 507 millió forintot használtak fel. Miért? Ezekb ől a számokból az olvasható ki, hogy a természetes földtulajdonosokat egyszerűen továbbra sem engedték hozzájutni a földtulajdonukhoz, vagyis a tulajdonosok nem élhettek szabadon tulajdonjogukkal. Felmerült továbbá az a kérdés, hogy a jelentésben rögzített ekkel kapcsolatban milyen teendők vannak, mert magában annak a ténynek a megállapítása, hogy például az állatállomány csökkent
