Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 7 (29. szám) - Az agrárgazdaság 2005. évi helyzetéről szóló beszámoló, valamint az agrárgazdaság 2005. évi helyzetéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1365 részaránynövekedést kapunk. Tehát elmondhatjuk, hogy így már messze 10 százalék fölé kerülne ez a szám, ami egy nagyon jelentős tétel a nemzetgazdaság szempontjából. Az agrárgazdaság a nyitott gazdaságú Magyarország külkereskedelmi mérlege alakulásának szempontjából - tartósan pozitív külkereskedelmi egyenlege révén - évtizedek óta komoly stabilizációs tényező. Hasonlóan pozitív szerepet játszik az infláció leszorításában, a pénzromlás mértékén ek féken tartásában. Az élelmiszergazdaság külkereskedelmi egyenlege az elmúlt években mindig pozitív volt. Ez a folyamat 2005ben sem szakadt meg, a kivitel és a behozatal egyenlege változatlanul jelentős különbséget mutat. 2005ben pozitív és negatív ha tásokkal egyaránt szembe kellett nézni a magyar termelőknek. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kereskedelmében, áruforgalmában ugyanis a verseny egyértelműen éleződött, a hazai piacra nehezedő importnyomás erősödött. Fokozta a piac kitettségét a túlzottan erős forint exportversenyképességet rontó és az importot olcsóvá tevő hatásmechanizmusa is. A hazai piac 2005ben tehát minden tekintetben kitettebbé és védtelenebbé vált. Ezzel együtt a 2005. évet sikeresnek tarthatjuk. A nemzetgazdasági átlag nál erőteljesebben növekedett az agrárkülkereskedelmi forgalom, a kivitel bővülési mértéke meghaladta az előző évit. Az év eleji nagymértékű importnövekedés azonban arra utal, hogy a csatlakozás nyújtotta lehetőségekkel az Unió más államai jobban tudtak é lni, mint a hazai szállítóink. Tisztelt Képviselőtársaim! A 2005. évről szóló jelentésből az agrárgazdaság helyzetének jellemzésére a következő megállapításokat emelném ki. 2005ben a mezőgazdaság bruttó kibocsátása a KSH előzetes adatai szerint - folyó ár on - több mint 10 százalékkal visszaesett az előző évhez képest, ami a bázisév kiugróan jó terméseredményeivel magyarázható. A két fő ágazat közül a növénytermesztés és a kertészet bruttó kibocsátása csaknem 17 százalékkal csökkent. De ha figyelembe vesszü k, hogy a 2003. évihez képest 14,5 százalékkal növekedett, akkor tisztán látszik, hogy ez a különbség alapvetően a 2004. évi rekordtermésből adódik. Az állattenyésztés szintén 1,7 százalékkal csökkent volumenében, lényegesen kisebb mértékben, mint a növény termesztés. A nemzetgazdaság más ágazataihoz viszonyított alacsony jövedelmezősége miatt a befektetők számára továbbra sem vonzó az agrárágazat. A mezőgazdaságnak a nemzetgazdasági beruházásokból való részesedése 2005ben is alacsony, bár a GDPből való ré szesedést meghaladó, 4,6 százalék volt. Ez az előző évhez képest 0,3 százalékpontos növekedést jelentett. A KSH adatai szerint az ország mezőgazdasági területe 2005. május 31én mintegy 5,9 millió hektár. Ez az egy évvel korábbival azonos nagyságú volt. A földterület művelési ágak szerinti változásában említésre méltó, hogy a mezőgazdasági termelést meghatározó szántóterület 2800 hektárral növekedett. A növekedés oka, hogy csökkent a művelés alól kivett terület, valamint közel 3000 hektárral mérséklődött a gyepterület. A mezőgazdasági üzemek szerkezetátalakulásának döntő része 19981999re lezajlott hazánkban. Azóta már csak mérsékeltebb mozgások voltak az üzemstruktúrában, alapvetően a versenyképes birtokszerkezet kialakításához kapcsolódóan. A mezőgazdaság ban, az erdőgazdálkodásban és a halászatban 2005 végén 55 227 vállalkozást regisztrált a statisztika, 1017tel kevesebbet, mint egy évvel korábban. A nyilvántartott vállalkozások egynegyede társas vállalkozásként, háromnegyede pedig egyéni vállalkozásként működött. A mezőgazdasági munkaerőráfordítás nagysága a korábbi évekhez hasonlóan tovább csökkent, 2005ben 512 ezer dolgozó éves munkájának megfelelő munkamennyiséggel hozták létre az év folyamán megtermelt mezőgazdasági termékeket. A mező, erdő- és vad gazdálkodásban 2005ben közel 50 milliárd forint adózás előtti eredmény keletkezett, amelyből a mezőgazdasági ágazat adózás előtti eredménye 47 milliárd forint volt. Ez több mint kétszerese az előző évi 19,5 milliárd forintos értéknek. A számottevő növeked ést a bevételek mérsékelt ütemű bővülése határozza meg, miközben a ráfordítások színvonala nem