Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 7 (29. szám) - A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
1362 gondolkodnunk azon, hogy tulajdonképpen mire is jó az EU. Szóval rengeteg olyan dolgot vezettünk át a jogszabályainkban - és fogu nk is a jövőben , amelyek valamiféle tágabb közösségi akaratból fakadnak, amelyeket nem biztos, hogy pusztán önnön szándékunkból megtettünk volna. És ez nem valamiféle kényszer, hanem egyszerűen egy kontinensnyi közösség életében való konstruktív részvéte l. És ha már azt mondom, hogy mire való az Európai Unió, akkor emlékeztetni kell ezen a ponton arra is, hogy a hazai közbeszéd az Európai Uniót többnyire ilyen nagy, euró feliratú pénzeszsákkal próbálja azonosítani. Messze nem erről van szó, tartalmilag is sokkalsokkal többről van szó, amikor az európai uniós csatlakozásunk utáni helyzetet is elemezzük. A másik, amit ezen a ponton említenem kell, és itt szintén a hazai közbeszédet szeretném bizonyos értelemben részben moderálni, nevezetesen, hogy amikor re formokról beszélünk, főleg amikor az előttünk álló reformokról beszélünk, akkor azért ne feledkezzünk meg arról az egy “apróságról” - most idézőjelben mondtam, hogy apróság , ne feledkezzünk meg arról az egy dologról, hogy végül is 1989 óta a teljes jogha rmonizációs folyamatunk a magyar történelem egyik legnagyobb reformlépése volt. És ezt tegyük magunk elé, és ismerjük el, és ne legyen ez csupán egyféle feledés homályába utalt összefüggés. A másik pont, amit itt a törvénymódosítás mentén a szó politikai é rtelmében érdemesnek tartok megjegyezni, hogy amikor a reklámtevékenység sorából kitoljuk a dohánytermékeket, itt valójában közvetett módon az állam lemond egyféle jövedelemről. És ez a mai időkben, amikor az állam kétségbeesetten keresi a bevételnövelés f eltételeit, azért ez egy olyan pillanat, amikor igen, ha közvetetten is, de lemond bizonyos jövedelmekről, és én úgy gondolom, hogy ezt is mérlegelnünk kell, és ezt is magunk elé kell tenni, mint olyan tényezőt, ami meghatározza ma Magyarország politikai é letét. A harmadik szempont, amit én azt hiszem, hogy nyugodtan elemezhetünk megint csak politikai értelemben, ez az egészségvédelemmel kapcsolatos kérdéskör. Amikor azt mondjuk, hogy a dohányzás káros - vannak itt persze viták, ezek évtizedek óta folynak, hogy ennyire vagy annyira vagy mennyire káros, összességét tekintve azt hiszem, elmondhatjuk, hogy a dohányzás semmiféleképpen nem kockázatmentes tevékenység , és bizony a közösség, a közösség rendkívül sokat fizet mindazon betegségek gyógyítása vonatkozá sában, amely betegségeket közvetve vagy közvetlenül a dohányzás okoz. Tehát itt arról van szó, hogy azon túlmenően, hogy az állam lemond bizonyos jövedelmekről, itt igyekszik ezen a ponton egyféle megtakarítást is tető alá hozni, hiszen a kórházak, általáb an az egészségügyi intézmények értelemszerűen potenciálisan azzal számolnak, hogy kevesebb gyógyító munkát kell a dohányzás kiváltotta betegségek kapcsán elvégezniük. És itt jön az a pillanat, elnök úr, amikor föl kell hívni arra a figyelmet, hogy igen, va n valamiféle új egyensúlyi igény az egyéni felelősség és a közösségi szolidaritás dolgában, mert igen, egyéni felelősség kérdése az, hogy az ember hogyan dönt, hogy dohányzik vagy nem dohányzik, és igenis a közösségi szolidaritás nem kis pénzben is kifejez hető megjelenése az, amikor a dohányzás okozta betegségeket a magyar egészségügy vagy bármelyik másik európai egészségügy gyógyítja. Elnök Úr! Tisztelettel én ezekre az összefüggésekre szerettem volna fölhívni a figyelmet, és úgy gondolom, hogy amikor egy ilyen aprónak tűnő kiigazítást teszünk, jelen esetben a reklámtörvényben, akkor lássuk azt, hogy ebben a pici cseppben hogyan jelenik meg a tenger. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő ú r. Az MDF képviselőcsoportja részéről Herényi Károly hozzászólása következik. Öné a szó, képviselő úr. HERÉNYI KÁROLY (MDF) :
