Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 7 (29. szám) - Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor):
1352 másik bekezdés pedig arról szól, hogy a hatóság feladatait a minis zterelnök által felkért tagokból álló testülettel együttműködve látja el. Az előzőekből világosan kitűnik, hogy alaposan megkérdőjelezhető a tanácsadó testület függetlensége. Többen is szóltak már erről, de az előttünk lévő törvényjavaslat is rendelkezik a rról a 8. §ában, hogy a testület három tagjára a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, további három tagjára az igazságügyért felelős miniszter tesz javaslatot a miniszterelnöknek. Tehát, tisztelt Országgyűlés, ne játsszuk el a füg getlenséget, és ezt még törvényerőre is emeljük, vagy ha komolyan akarjuk venni a civil szervezetek véleményét, hatalmazzuk fel őket arra, hogy ők tegyenek javaslatot a testület tagjaira. Meggyőződésünk, hogy ha ez a szabályozás változatlan formában kerül elfogadásra, a civil szféra kirekesztése valósul meg, és a testület kormányzattól való függetlensége hiányzik. (12.00) De ha megnézzük a törvényjavaslatot, a 12. §ában a hatályba léptető rendelkezéseknél azt olvashatjuk, hogy a munka törvénykönyve is módo sításra kerül; nevezetesen a munka törvénykönyvének 70/A. §a egy következő (4) bekezdéssel egészül ki. Ez arról szól, hogy az esélyegyenlőségi tervnek rendelkeznie kell a fogyatékos személyek akadálymentes munkahelyi környezete megteremtését biztosító kül ön intézkedésről, valamint a munkáltató szervezetén belül az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos eljárás rendjéről. Nagyon helyesnek tartjuk - ezt hangsúlyozni kívánom , hogy a munkahelyen a munkaköri környezetben az akadálymente sítést meg kell teremteni. De felvetődik a kérdés, tisztelt Országgyűlés, hogy a munkaadók, miután ezt a tervet elkészítik, akkor biztosan létrejöne az akadálymentes munkahelyi környezet, hiszen intézkedési terveket lehet létrehozni, de ennek a forrását k i fogja biztosítani? Ezt azért hangsúlyoznám, hiszen a költségvetési törvény tárgyalása előtt állunk, és a kormányzat figyelmét szeretném felhívni arra, hogy a munkaadók számára - hogy ezt valóban meg tudják valósítani - ennek a forrását szíveskedjenek a k öltségvetésben valamilyen helyen, illetőleg valamelyik fejezetben biztosítani. Ha az egyenlő bánásmódot és esélyegyenlőséget valóban biztosítani akarjuk, akkor álláspontunk szerint feltétlenül beszélnünk kellene a szociális kiegyenlítődésről, nevezetesen a létminimum alatt élő emberek esélyegyenlőségéről; a közlekedéstől elzárt települések esélyegyenlőségéről; az egyedül élő, gyermeküket egyedül nevelők esélyéről; a több mint félmillió roma származású ember esélyéről a munkához és a tanuláshoz; a fogyatékos sággal élők, az ápolási díjban részesülők, a hajléktalanok esélyéről az emberi életre; az albérletben élő, gyermeket nevelő családok esélyéről az önálló otthon megteremtésére; a gyes, a gyed után és a 40 éven felüliek esélyéről arra, hogy munkát vállalhass anak, biztosított legyen számukra a szakképzés, az előmenetel, az egyenlő bánásmód. Továbbá a tegnap sajnos az éjszakai órákban tárgyalt nyugdíjtörvényről, amely az idős emberek életminőségét érinti, és nagyon méltánytalannak tartottuk és többször elmondtu k, hogy nem kerülhetett sor ennek a törvénynek a ma délelőtti órákban történő tárgyalására, hogy a közvélemény is értesüljön róla. Tehát ezek szolgálnák, tisztelt Országgyűlés, álláspontunk szerint az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség megteremtését. K öszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Mielőtt a további felszólalásokra sor kerülne, egy bejelentést kell tennem.
