Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 7 (29. szám) - Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ):
1344 megfontolás, hogy voltak a különböző ágazati jogszabályokban dicséretes antidiszkriminációs törvények, de ezeknek a jogrendszerben való szétszórtsága miatt, a fogalmi tisztázatlanság miatt, a hátrányos megkülönböztetés tilalma kimondásának a h iánya miatt nehéz volt a jogérvényesítés a különböző diszkriminációs ügyekben, ezért született meg annak idején az egységes antidiszkriminációs törvény, amit önök nem támogattak, és ezt cizellálja, pontosítja most ez a javaslat, amelyet szintén nem támogat nak. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Kétperces hozzászólásra megadom a szót Salamon László képviselő úrnak. Öné a szó, képviselő úr. DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönö m a szót, elnök úr. Gusztos Péter képviselő úr hozzászólásához a következőket fűzném. Egyrészt rosszul emlékszik Répássy képviselő úrnak az alkotmányügyi bizottságban kifejtett véleményére. A képviselő úr azt kifogásolta, hogy a felállítandó, törvényben mo st intézményesítendő tanácsadó testület nem lesz a kormánytól független. A másik pedig. Az valóban helytálló, képviselő úr, hogy a Fidesz - ezt úgy mondom, mint annak idején a Fideszfrakció tagja - nem értett azzal egyet, hogy egy külön törvény alkotására van szükség. Szeretném elmondani a képviselő úrnak, hogy a nemzetközi gyakorlatban kétféle koncepció létezik. Az egyik az a koncepció, hogy egy ilyen természetű alaptörvényt kell alkotni, amit 2003ban megalkottak. De van egy másik koncepció is, amelyik a zt mondja, hogy az egyes jogágak feladata az esélyegyenlőség biztosítása, az egyenlő bánásmód biztosítása, amit - hogy mondjam? - alkotmányjogi szakszerűséggel a jogegyenlőség biztosításának nevezünk. A jogegyenlőség szabálya benne van az alkotmányban, kép viselő úr, meglehetősen régóta. Egyébként nemcsak az 1949. évi XXasban, a magyar történeti alkotmánynak is természetesen része 1848tól. Visszatérve a '49. évi XX. törvényre, a jogegyenlőséggel kapcsolatos szabály kimondja a hátrányos megkülönböztetés til almát, mindenfajta tekintetben. Gyakorlatilag nem is taxatív a felsorolás, mert úgy fejeződik be az idevonatkozó passzus, hogy mindenfajta megkülönböztetés tilos faj, kor, nem - s a többi - és egyéb helyzet szerint, amibe aztán minden belefér. Most az a ko ncepcionális különbség, hogy erről egy külön absztrakt törvényt kelle alkotni, szerintünk ez szakmailag rossz és hibás; majd mindjárt el fogom mondani (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a KDNP képviselőcsoportja álláspontján ak az ismertetésekor. Illetve a másik megoldás az - elnézést, elnök úr, befejezem , hogy az egyes jogágakban építem ki a szabályokat. Szerintünk ez a helyes, de ez egy szakmai vita, és azt nem lehet úgy beállítani, amilyen politikai hangsúlyt akar adni en nek a képviselő úr. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm. DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP) : Elnézést az időtúllépésért! ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Gusztos Péter kétperces hozzászólása következik. GUSZTOS PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm szépen. Az érdemi vi tát egy későbbi normál felszólalás keretében szeretném folytatni, most csak arra térnék ki, amit Salamon képviselő úr mondott, hogy rosszul emlékszem arra, hogy mit is mondott Répássy Róbert. A kezemben van az alkotmányügyi bizottság jegyzőkönyve. Valószín űleg ez a jegyzőkönyv rosszul emlékszik, itt ugyanis én azt olvasom: “Dr. Répássy Róbert (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Nem
