Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 6 (28. szám) - Az egészségbiztosítás körében végzett tevékenység felügyeletéről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. PESTI IMRE (Fidesz):
1287 Köszönöm szépen. Hallgatva a kolléga urat, úgy gondolom, hogy ezek - elnézést - részletkérdések. Ennek a törvénynek a kapcsán egy alapvető kérdést kell tisztázni: ez a biztosításfelügyeleti törvény milyen működő st ruktúrára készült? A kormányzat és a kormánypárti képviselők eddigi kommunikációja szerint előbb az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat kell valóságos biztosítóvá fejleszteni, és amikor annak a működési eredményeit ismerjük, utána lehet azon gondolkozni egyáltalán, hogy érdemese úgynevezett többbiztosítós modellbe átmenni. Ez a törvényjavaslat többbiztosítós modellről szól. Többbiztosítós modellről szól akkor, amikor az 1. § (2) bekezdésében lényegében az üzleti biztosítókat bevonja az egész körbe - az, hogy kodifikációs szempontból eléggé szerencsétlen, más kérdés , és többbiztosítós modellről szól a 13. § (2) bekezdése, ami feladatává teszi annak a vizsgálatát, hogyha a biztosító a szerződéskötéstől elzárkózik. Tessék mondani: milyen biztosító, mi lyen szerződéskötéstől zárkózik el? Ez az Országos Egészségbiztosítási Pénztárra vonatkozik? Vagy melyik biztosítóra vonatkozik? Vagy az önkéntes pénztárakra vonatkozik? Előbb ezt kellene tisztázni, és én nagyon örülnék, ha a miniszter úr - a múltkor a vez érszónoklati kör végén hozzá kívánt szólni, de akkor nem lehetett - most fölállna, és egyértelműen elmondaná nekünk, mielőtt a vitát folytatnánk, hogy ez a jelenlegi struktúrára szóló biztosításfelügyelet, vagy lényegében ezzel a társadalmat, a parlamenti képviselőket becsapva egy többbiztosítós modellt csempész be az egész rendszerbe. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Nagyon kíváncsian várom a miniszter úr válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Pét er) : Pesti Imréé a szó. DR. PESTI IMRE (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az egészségbiztosítás körében végzett tevékenység felügyeletéről szóló törvény 1. §a a következőképpen kezdődik: “Az egészségbiztosítási felüg yeleti hatóság tevékenységének célja a biztosítottak egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztóvédelmének ellátása.” (22.50) Az általános indoklás első mondata: “Az egészségbiztosítás 1500 milliárd forintos kiadásának elköltését a biztosítottak k épviseletében ma semmilyen hatóság nem felügyeli.” Tehát nyilvánvaló a törvény szándéka, hogy a biztosítottak valamilyen formában felügyeljék a pénz elköltését. Ugyanakkor, ha megnézzük, hogy a felállító nagy megaszervezet élén a felügyeleti tanácsba kik k erülnek és hogyan, akkor azt kell látnunk, hogy abba civil szervezetek, betegszervezetek nem fognak tudni küldeni képviselőt. Magyarul, a meghirdetett szándék és a törvényben megfogalmazott célok nem teljesülnek, őszintétlen ez így. A másik nagyon fontos m ondat: “A kormány kiemelt célja, hogy más pályára állítsa az egészségügy mai köztulajdondominanciáján alapuló biztosítói és szolgáltatói monopóliumokkal kizárólagos és különleges jogokkal működő, döntően adminisztratív módon szabályozott piacát.” Ez jó né hány dolgot jelent. Egyrészt, hogy szeretnék megszüntetni a köztulajdon döntő jelentőségét. Ezenkívül a biztosítói és a szolgáltatói piacon is privatizálni szeretnének. Negyedrészben pedig szeretnék, ha megjelenne az egészségügyben a szabályozott piac mell ett az úgynevezett szabadversenyes piac. Ez azt jelenti, hogy többbiztosítós modell, profitorientált és nonprofit szervezetek. Fontos azt elmondani, főleg szabad demokrata képviselőknek, akik etalonként tekintenek az Egyesült Államokra, hogy ott az elmúlt húsz év során összeszedett tanulmányok egyértelműen igazolták, hogy a profitorientált szervezetek az egészségügy valamennyi mutatója tekintetében rosszabbak, mint a nonprofit szervezetek. Éppen ezért ez a fajta szervezet és az az üzenet, amit ez a
