Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 6 (28. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - LÁSZLÓ TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1245 Megoszto ttam munkatársaimmal a beszélgetési témaköröket; én kevés adattal fogok foglalkozni, mert majd a munkatársaim szót kérnek e tekintetben. Én csak egyről szeretnék szólni. Az öregségi nyugdíjasok érdekképviseletében ténykedek évek óta. Most mi történik? Az ö regségi nyugdíjas munkabérét 62 éves kor betöltése után összevonják a nyugdíjjal, visszatérünk oda, ahhoz a rendelethez, amit Medgyessy Péter még pénzügyminiszterként a Némethkormányban megalkotott: megadóztatjuk a nyugdíjakat. Igaz, hogy az adósáv föltol ása mellett a nyugdíj után nem kell majd adózni, de akkor is, a munkabér utáni járulékokat - ez 14 százalék - fizetni kell. Akkor most hogyan is állunk a nyugdíjasok támogatásával? Hogyan állunk azzal, hogy a nyugdíjasok helyzetén javítani akarunk? Az a ti szteletteljes kérésem, amire a mai sajtó fölhívta figyelmünket, a Népszabadságból idézek: “Aki teheti, még most menjen nyugdíjba.” Hát, ez aztán megmondja a riadalmat keltő figyelmeztetést, mert arról van szó, hogy ha ezt halogatja bárki, csak rosszabbul j árhat 2008 után; nem én mondom: mások mondják, szakemberek is mondják. Ilyen módon, tisztelt Ház, tisztelt frakciók, az a tiszteletteljes kérésem, hogy jobb megfontolás érdekében tegyük félre ennek az ügynek a megtárgyalását, hiszen a nyugdíjrendszer megvá ltoztatására nem alkalmas, ez csak egy szelete a nyugdíjrendszernek, ezzel pedig sokra nem megyünk. Legyen egy egységes nyugdíjrendszerváltoztatás, annak kereteibe dolgozzuk bele ezt is. A FideszMagyar Polgári Szövetség részéről az előterjesztett törvény javaslatot nem támogatjuk. Köszönöm a türelmet, és átadom a szót a kollégámnak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Kérem az időt megállítani. A Fideszfrakció részére fennmaradt időkeretben megadom a szót László Tamás képviselő úrnak. Öné a szó, képviselő úr. LÁSZLÓ TAMÁS , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy november 1jei újsághír, amely a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosításával ka pcsolatos, címe: “Megkezdték a törvényellenesen megvont nyugdíjak folyósítását. A nyugdíjintézet ideiglenes forradalmi bizottsága a kormány utólagos engedélyének reményében megkezdte a törvényellenesen felsőbb rendelettel megvont nyugdíjak folyósítását: sa ját jogú nyugdíjasoknak 400, özvegyeknek 200 forint nyugdíjat küld előlegként.” A hír igaz, csak nem 2006. november 1jei, hanem 1956. november 1jei. Mondanék egy újabb lépést a közelmúltból: Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter úr bizottsági megha llgatását idézném. Itt a miniszter úr a szociális ágazat és a hozzá tartozó családügy és ifjúságügy piaci alapú átalakításáról beszélt hosszasan, megrendelőszolgáltató viszonnyá degradálva az ágazatot. Egyetlen szóval sem említette a magyarság demográfiai helyzetét, ami pedig minden, ehhez a szaktárcához tartozó ügyben észlelhető és összetett probléma gyökere. Amikor erre felhívtam Kiss Péter úr figyelmét, azonnal elvágta a kérdést azzal, hogy ezt a fontos ügyet ne tegyük pártpolitikai csatározások színter évé. Ezzel önmagában egyet lehetne érteni, amennyiben a legcsekélyebb nyomát látnánk annak, hogy ezzel a kérdéssel a tárca foglalkozik. Miért került ide ez a kép? Pusztán azért, mert a demográfiai probléma a gyökere a nyugdíjrendszer átalakítási igényének, az egészségbiztosítás egész összetett és súlyos problémakörének, a foglalkoztatási gondoknak, a családok helyzetének - és sorolhatjuk, tágíthatjuk a kört szinte a végtelenségig. A törvénytervezet általános indokolása még néhány mondat erejéig foglalkozik a demográfia kérdéskörével. A ma problémája egyes szakértők szerint főként az, hogy mostanában mennek nyugdíjba a Ratkókorszakban született népesebb korosztályok. Ez a szemlélet tragikus. Ez lengi át a kormány gondolkodását a nyugdíjrendszer átalakításáró l, a szociális szektorról, a családtámogatási rendszerről.
