Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 6 (28. szám) - Új bizottsági tagok megválasztása - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SIMON GÁBOR, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója:
1239 hiányát, az előkészítés gyengeségét, és sajnálatos módon a megfelelő időtartamban történő vitáknak sem látjuk a garanciáját. Azt hiszem, az önmagáért beszél, hogy ennek a nagyon fontos té mának a megbeszélése, exponálása a televízió kizárásával történik, és nem televíziós főidőben történik. Ezt külön szeretném hangsúlyozni, és a kisebbségi véleményünket ezzel szeretném is befejezni. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A foglalkoztatási bizottság ülésén kisebbségi vélemény is megfogalmazódott. Először megadom a szót Simon Gábornak, a bizottság előadójának. Öné a szó, képviselő úr. SIMON GÁBOR , a foglalkozta tási és munkaügyi bizottság előadója : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság is a mai napon napirendre tűzte és megtárgyalta a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényt, valamint az egyes kapcsolódó törv ények módosításáról szóló T/1140. számú törvényjavaslatot. A vitában, ami egyébként egy konstruktív és szakmai vita volt, a többségi oldalon elhangzott - és az talán kiindulópontnak is helyes , definiáltuk azt, hogy itt nem egy rövid távú szakmai feladat elvégzésére vállalkozunk pusztán, hanem annak a tudatában tesszük meg a javaslatainkat, hogy egy hosszú távú, több emberöltőt átkötő programról beszélünk. Éppen ezért figyelembe kellett vennünk azt is, hogy a kiinduló helyzetnél melyek azok a kihívások, am elyek az elmúlt időszakban a nyugdíjrendszert érték, és éppen ezért, amikor a javaslatainkat, a módosításainkat megtesszük, akkor ezeknek a figyelembevételével kell eljárnunk. Ilyen kihívás volt, amelyet fontosnak tartott a többségi oldal, hogy rögzítsen, hogy jelen pillanatban azt tapasztalhattuk, hogy a nyugdíjrendszerbe, jelenleg a nyugdíjba belépők 94 százalékáról mondhatjuk el azt, hogy a lehető legkorábbi időpontban választja ezt a formát. Tulajdonképpen ebből a helyzetből alakult ki az is, hogy az át lagos korcentrum - ami 58,6 életévre tehető - nyilvánvalóan egy olyan kihívás, amelyet hosszú távon a nyugdíjrendszer finanszírozhatóságának az érdekében figyelembe kell venni. Ugyancsak kihívásnak láttuk, és ezt a többségi oldal elmondta, hogy azt a pozit ívumot, ami a társadalom életgörbéjének a növekedését jelenti, azt a pozitívumot, amely a férfiaknál évente másfél hónappal, a nőknél évente egy hónappal ezt a korgörbét emeli, figyelembe kell venni a nyugdíjrendszer alakításánál is. Ugyancsak rögzítettük azt, hogy a hosszú távú fenntarthatóság érdekében a finanszírozhatóság oldalát is figyelembe kell venni, tehát a nyugdíjrendszer finanszírozhatóságát, és amikor az átalakításról, módosításokról beszélünk, akkor nyilvánvalóan ez is az egyik szempont, ami sz erint lépnünk kell. Talán itt még egy elemet emelnék ki: azt a fajta prognosztizációt - és ebben egyetértett a bizottság minden tagja , a jelenlegi prognosztizáció alapján 2050re a nyugdíjaskorúak aránya a társadalomban 59,2 százalékra emelkedik a jelenl egi 28,6 százalékról. Ez egy komoly kihívást jelent a nyugdíjrendszerben. Csak néhány szakmai elemet vennék ki a nagyon hosszú és komoly vitából. Ha a célok tekintetében közelítjük meg, akkor azt látjuk, hogy azok a módosítások, amelyek a törvényjavaslatba n benne vannak, ténylegesen azt a célt szolgálják, hogy ösztönözzék az embereket, hogy minél tovább maradjanak a munkában; hogy minél közelebb a valódi korhatárhoz menjenek el nyugdíjba, tehát azokon a kihívásokon, amelyek jelenleg érik a nyugdíjrendszert, pozitív értelemben tudjunk változtatni. Nagyon sok, már elhangzott szakmai érvet tudnék kiemelni, talán kettőt emelek ki abból, ami a vitában elhangzott. Az egyik az, hogy jövő évtől a nyugdíj melletti keresetnél megjelenik a nyugdíjjárulékfizetés, és a nyugdíjjárulékfizetés fejében pedig évente az érintettek nyugdíjkiegészítő emelést kérhetnek. Aztán a többségi oldalon elhangzott az a vélemény, az az
