Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 6 (28. szám) - Új bizottsági tagok megválasztása - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1232 A nyugdíj előtt állók közül a változásokkal érintett korosztályok számára az alkotmányossági követelmények szerint kellő felkészülési időt biztosítunk. Az új rendelkezések közül, amint részletesen ismertettem, a nyugdíjszámítás új módszerét, a korhatár alattiak kereső tevékenységéhez kapcsolódó nyugdíj felfüggesztését leghamarabb a 2008tól nyugdí jba vonulókra kell alkalmazni. A számítási módszer változása differenciáltan hat attól függően is, hogy például az egyéni keresetek az életpálya alatt hogyan nőttek, gyorsabban vagy lassabban az országos átlagnál. (18.10) Kisebb mértékű a változás a lassúb b növekedési pálya esetén. Az előrehozott nyugdíjhoz kapcsolódó arányosabb nyugdíjcsökkentési mérték a 2009től nyugdíjazottakra vonatkozik, de a 2009re jelenleg hatályos mértéknél a nagy többség számára ez kedvezőbb, kivéve a jelenlegi csökkentés nélküli eseteket. A nyugdíj melletti kereset után a nyugdíjjárulék bevezetése megtörténik 2007ben. Ez alapján a nyugdíjkiegészítés első alkalommal 2008ban jár majd. Az elvégzett részletes hatásvizsgálatok, számszaki és szociológiai elemzések alapján azt mondha tjuk, hogy a nyugdíj előtt állók az eltérő egyéni élethelyzetektől függően eltérő preferenciák alapján fognak alkalmazkodni a most előre meghirdetendő változásokhoz. Kiemelt figyelmet kell szentelnünk a munkaerőpiaci helyzetük alapján szándékuk ellenére e lőrehozott nyugdíjba kényszerülők csoportjára. A javasolt változtatások 2009ben körülbelül 30 ezer, 2012től újabb 30 ezer, ezt követően együttesen körülbelül 60 ezer fővel növelhetik a munkaerőpiaci kínálatot, feltételezve, hogy minden, a jelenlegi jogo sultsági feltételeket teljesítő munkavállaló élni kívánna a korai nyugdíjazással. Ez a kínálat reményeink szerint, ahogy ez a korábbi évek korhatáremelésénél is történt, az érintett korosztályok foglalkoztatási arányának növekedését eredményezi. A jelentős európai uniós többletforrások hasonló reményre nyújthatnak alapot, ami a munkaerőpiaci fogadóoldalt illeti. A törvénymódosításban olyan átmeneti kedvező szabályok szerepelnek, melyek biztosítják, hogy a prémiumévek programban lévő biztosítottakat és az e z év végéig ide bekerülőket az előrehozott nyugdíj alsó korhatárának növelése hátrányosan nem érintheti. A vállalati finanszírozású korengedményes nyugdíjprogram résztvevőire és ez év végéig ilyen megállapodást megkötőkre szintén kedvezményes átmeneti szab ályozást javaslunk. Kötelességem arról is tájékoztatni a tisztelt Országgyűlést, hogy a most benyújtott törvényjavaslatot az Országos Érdekegyeztető Tanács és az Idősügyi Tanács is megtárgyalta és támogatta, az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldala pedig nem ellenezte. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül szeretnék szólni a közeljövőben megteendő lépések és a hosszabb távon megvalósítandó átfogó nyugdíjreform viszonyáról. A jelenlegi lépések is reformértékűek, figyelembe véve, ho gy 1997ben az akkori gazdasági és társadalmi viszonyok között meghatározott néhány fontos szabályozáson érdemben változtatnak. Ezek a változtatások azonban a bevezetőben taglalt jövőbeli kihívásokra nem elegendő lépések. Ugyan a kedvezőtlen demográfiai fo lyamatok hatásait már középtávon mérséklik, de azokat nem állítják meg. Jelenleg több munkacsoportban folynak az előkészítő, modellező munkák a hosszabb távú, később bevezetendő, átfogó reformlépések koncepciójáról. Ezek az időskori jövedelemgaranciák bizt onságosabb megalapozását célozzák. Jelenleg még többféle változat létezik, a szakértői belső viták nem zárultak le. Azt az alapkérdést kell megválaszolni, hogy a várható élettartam meghosszabbodásával milyen legyen a jelenlegi fiatalabbak jövőbeli új nyugd íjmodellje, milyen átmeneti időszak, milyen járulékfizetést ösztönző, érdekeltséget fokozó elemeket kell a magyar viszonyok sajátosságai mellett alkalmaznunk, hogyan lehet a munkában töltött aktív évek és az inaktív életszakasz arányát tovább javítani. Arr ól a nagy kérdésről szólnak az átfogó reformmunkák, hogy milyen legyen 203040 év múlva a nyugdíjrendszer, amely a leghatékonyabban kivédi az
