Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 6 (28. szám) - Almássy Kornél (MDF) - a külügyminiszterhez - “Mi történik a vajdasági magyarokkal az új szrv alkotmány életbelépésével? Mikor lesz végre aktív magyar külpolitika?” címmel - ALMÁSSY KORNÉL (MDF): - ELNÖK (Mandur László): - HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA külügyminisztériumi államtitkár:
1199 ALMÁSSY KORNÉL (MDF) : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! A múlt hétvégén Szerbia népszavazáson elfogadta az új alkotmányát, melynek gyakorlatilag egy kézzelfogható előnye van, az, hogy ezek után már kétharmados többségi parlamenti szavazással is meg lehet változtatni ezt az alkotmányt - és itt véget is érnek a pozitívumok. Az alkotmány egyébként - szemben a nemzetközi folyamatokkal - Koszovót Szerbia részeként tekinti, számos k isebbségi kérdésben negatív folyamatokat indít el, de ami számunkra, magyarokra nézve a legrosszabb: gyakorlatilag megszünteti a Vajdaság autonómiáját. Számos európai és amerikai Balkánszakértő szerint ez az alkotmány a milosevicsi időkhöz képest is vissz alépést jelent. A magyar külügy persze megint rendkívül hatékony volt az ügyben: tíz nappal a népszavazás előtt, mintegy kipipálva a kérdést, meghívta a parlamenti pártokat egy egyeztetésre, ahol maguk a minisztérium munkatársai is aggályukat fejezték ki a z új alkotmány kapcsán. Az MDF javaslatára sikerült kicsikarni a külügytől egy újabb szakértői szintű egyeztetést, amit két nappal a népszavazás előtt sikerült megtartani. Ezek után meglepve olvastam a sajtóban, hogy a Külügyminisztérium kedvezően értékeli a szerbiai új alkotmányt. Azt gondolom, hogy ilyen hatékonysággal nehéz eredményt elérni, nehéz a nemzetközi partnereink felé jelezni azt a problémát, ami Szerbiában zajlik. Sajnos ennél az esetnél is azt tapasztaltuk, ami az elmúlt években jellemző volt a magyar külpolitikára, hogy inkább ne csináljunk semmit, abból baj nem lehet. Pedig baj van, hiszen Koszovó elszakadása a küszöbön áll, és úgy vélem, ha nem lépünk, akkor a délvidéki magyarság fogja megint ennek a kárát látni. A Magyar Demokrata Fórum úgy látja, hogy a huszonnegyedik órában van a délvidéki magyarság jövőre. Ha nem sikerül ebben a kérdésben a kormányzatnak és a parlamenti pártoknak egységes álláspontot és előremutató stratégiát megalkotniuk, akkor tizenöt év múlv a alig fogunk magyar szót hallani Óbecsén, Kanizsán vagy Szabadkán. Az MDF nyitott a párbeszédre, de a labda a kormány térfelén pattog. Várjuk a minisztérium válaszát, hogy milyen aktív lépéseket kíván a vajdasági magyarság érdekében tenni. Köszönöm. (Taps az MDF soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A kérdésre Horváthné Fekszi Márta külügyi államtitkár asszony fog válaszolni. Öné a szó, államtitkár asszony. HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA külügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a sz ót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném önt tájékoztatni arról, hogy a népszavazást megelőzően külügyminiszter asszony személyesen konzultált Kasza Józseffel, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnökével, kikérve az ő, illetve a többi vajdasági magy ar szervezet véleményét az alkotmány készülő szövegéről. Bár a vajdasági magyar szervezetek kifejezték azon meggyőződésüket, hogy a készülő alkotmány szövege sok tekintetben nem felel meg az ő elvárásaiknak - és itt elsősorban arra gondolok, ami világossá is vált az alkotmány szavazása során, hogy az 1974ben elfogadott vajdasági autonómiát már nem tartalmazza az új szerb alkotmány , mindazonáltal azon meggyőződésüknek adtak hangot, hogy az alkotmány szövege számukra számos tekintetben előremutató rendelke zést is tartalmaz, és elfogadhatónak tartják. Erre tekintettel felmérést is végeztek a vajdasági magyarok körében, nem szólítottak fel az alkotmány bojkottjára, és a felmérés azt mutatta, hogy a vajdasági magyarok közel 70 százaléka egyetért az alkotmány s zövegével. Meg kell mondani, hogy szigorúan véve nemzetközi jogi szempontból az alkotmány az európai kisebbségekre vonatkozó normákat tartalmazza, és háromszor is szerepel benne a kollektív jogok elismerése. Szerepel benne ezenkívül a pozitív diszkrimináci ó, illetve az is, hogy a status quóból visszalépni nem lehet.
