Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 31 (27. szám) - Az egészségbiztosítás körében végzett tevékenység felügyeletéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. PUSKÁS TIVADAR, a KDNP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. CSÁKY ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
1141 tagját a parlament választotta meg, két tagját pedig, azt hiszem, az Érdekegyeztető Tanács delegálta. De mindig általában azok kezdeményezték, akik ellenzékben voltak, és az éppen aktuális kormányoldal ezt ilyenolyan okokból n em akceptálta és nem fogadta el. Most itt van egy javaslat, egy törvényjavaslat, ami megkísérli ezt a társadalmi felügyeletet megvalósítani. Ahogy az általános indoklás kezdi, az egészségbiztosítás 1500 milliárd forintos kiadásának elköltését a biztosított ak képviseletében ma semmilyen hatóság nem felügyeli - tehát a biztosítottak képviseletében nem felügyeli. Köszönetet lehet mondani a kormánynak, hogy ha utólag is, de rendelkezésre bocsátotta a végrehajtási rendeletet, és ha annak a 2. § (5) bekezdését me gnézzük, hogy ez a társadalmi kontroll a kormány szerint mit jelent, az úgynevezett felügyelőtanács összetételéből tudhatjuk meg. Azt írja a javaslat, hogy egyrészt a miniszter, az aktuális felelős miniszter, van aztán még egy miniszter, amit úgy aposztrof ál, hogy az egészségbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter. Érdekes, hogy ebben a mostani rendszerben ez alatt mit értünk, lehet vitatkozni, hogy pénzügyminiszter vagy egy skizofrén egészségügyi miniszter. Utána a következő a Gazdaság i Versenyhivatal. Ez itt nem tudom, hogy mennyiben nevezhető társadalmi kontrollnak, majd a PSZÁF, utána a kötelező egészségbiztosítás ellátásait finanszírozó egészségbiztosító vezetője, gondolom, ez a mostani OEPfőigazgatónak felel meg, majd az EGVE, ami kifejezetten az egészségügyi intézmények gazdasági vezetői, tehát nem nevezhető társadalmi kontrollnak, majd a Magyar Kórházszövetség elnöke. Ez sem feltétlenül a társadalom, egy adott kört reprezentál. És ezután jönnek az éppen most szétverésre kerülő ka marák - és lehetne sorolni. Nem hiszem, hogy egy ilyen összetételű tanácsra azt lehet mondani, hogy a biztosítottak képviseletét látják el, nota bene két tag az Érdekegyeztető Tanácsból itt is bekerül. Tehát a törvényjavaslat kapcsán tulajdonképpen nagyobb részt kérdések, illetve félelmek fogalmazódnak meg, és ez a félelem az egybiztosítós vagy többbiztosítós modell, a nemzeti kockázatközösség megbontása vagy nem megbontása. Én ez utóbbiba most nem megyek bele, mert egy nagyon jó kis grammatikai vitába bele lehet csúszni, mert lehet azt mondani - habár elég nehezen képzelhető el , hogy egy többbiztosítós modell tekintetében is a nemzeti kockázatközösséget meg lehet tartani. Ebből a szempontból vizsgáljuk meg a törvényjavaslatot, és akkor szintén kérdések f ogalmazódnak meg. Már a bizottsági szakban, amikor az ember elkezdte olvasni a törvényjavaslatot, már az 1. §nál szemet szúrt neki az 1. § (2) bekezdés aa) pontja, amelyik egészségbiztosítási szervekről beszél, miközben a ’97es LXXXIIIas törvényre utal. Erre még lehet azt mondani, hogy egy elírási hiba, hiszen ez a törvény egyértelműen az Országos Egészségbiztosítási Pénztárról beszél. De aztán lapozzunk tovább, és nézzük meg a 13. §t, tisztelt képviselőtársaim. Azt hiszem, hogy ez az alapparagrafus ebb ől a szempontból, igazolja és alátámasztja azt, hogy ez lényegében egy többbiztosítós modell, egy teljesen más struktúra felügyeletére készült. A 13. § (2) bekezdése azt mondja: “Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság a piacfelügyeleti eljárás keretéb en vizsgálja a betegbiztosítás általános szerződési feltételeit, valamint a biztosító biztosítottakkal kapcsolatos magatartását, így különösen az egyenlő bánásmód követelményének a biztosítás kötése során megvalósuló megsértését, valamint - és itt jön az é rdekes - a biztosító szerződéskötéstől való elzárkózását.” Tehát a törvény feltételezi, hogy egy olyan jogviszony jöhet létre, amikor az egybiztosítós modell keretén belül nem hajlandó a biztosító a biztosítottal szerződést kötni valamilyen oknál fogva. Va jon miért? - ez feltevődik mint kérdés. De szintén ezt a gyanúnkat erősíti a végrehajtási rendelet 5. §a, aminek nagyon érdekes a (2) bekezdése, csak emlékeztetőül mondom, ez a bizonyos felügyelet, amely ezt a feladatot el fogja látni; a felügyelet állami vezetője és köztisztviselője az öröklés kivételével nem szerezhet tulajdont a felügyeleti törvény 1. §ának (2) bekezdése szerinti
