Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 31 (27. szám) - Egyes, az egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - SZABÓ LAJOS, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság alelnöke, a bizottság előadója: - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1030 hogy milyen egészség ügyi szolgáltatásokat vehetnek igénybe a kötelező társadalombiztosítás keretében. Az első feltétel érvényre juttatásához szükséges nyilvántartások kialakítása már megkezdődött, és a ma tárgyalt törvényjavaslat hatálybalépésekor remélhetőleg már alkalmassá válnak arra, hogy kiszűrjék azokat, akik nekik felróható okból nem vállalnak részt a közös terhekből, vagyis nem fizetik az előírt járulékokat, és nem tartoznak abba a körbe sem, akik helyett egyébként a költségvetés fizet. Ők azok, akiket gyakran potyauta snak nevezünk, mert jegy nélkül akarnak felszállni a nemzeti kockázatközösség közös hajójára. Hölgyeim és Uraim! Joggal kérdezik az állampolgárok, a betegek, az egészségügy szereplői, miért is van szükség erre a törvé nyjavaslatra, hiszen az egészségügyről, az egészségbiztosítás szolgáltatásairól vannak megfelelő törvények. Nos, ez igaz, de a ma hatályos jogszabályok, ezek gyakran felemás alkalmazása - tegyük hozzá: néha kijátszása - nem tud mit kezdeni a köz- és magánf elelősség megbomlott egyensúlyával, torz értelmezésével, már ami az egészséget illeti. 16 évvel a rendszerváltás után sem tudunk szabadulni attól a gondolattól, hogy amíg egészségesek vagyunk, vagy legalábbis nincs tudomásunk arról, hogy betegek vagyunk, a ddig egészségünkkel úgy sáfárkodunk, ahogy akarunk, nem foglalkozunk vele. Nem törődünk a kockázatokkal, de ha elveszítjük, ha veszélybe kerül, onnantól kezdve ez hirtelen közfelelősség és közkötelesség. Előállunk azzal a szinte végtelen igénnyel, hogy azo nnal és parttalanul a lehető legkorszerűbb szolgáltatást szeretnénk megkapni - ez baj. Elvárható, hogy törvény rögzítse a közfelelősség határait és azt is, milyen eszközök alkalmasak az átlátható és hatékony ellátórendszer működtetéséhez, ésszerű igénybevé telének a szabályozásához. Ez a törvényjavaslat pontosan rögzíti, milyen egészségügyi szolgáltatásokat vehetnek igénybe a Magyarországon jogszerűen tartózkodó emberek, tehát biztosítási jogviszony nélkül, kvázi alanyi jogon mi jár térítésmentesen a védőolt ásoktól az anya- és csecsemővédelemig vagy az életmentésig. Az is kiderül az előterjesztésből, hogy melyek azok az ellátások, amelyeket a kötelező biztosítás nem fedez, tehát öngondoskodás körében, kiegészítő biztosítás keretében vagy készpénzfizetésért ju thatunk hozzájuk. Ezek jellemzően kényelmi szolgáltatások, esztétikai célú plasztikai műtétek, a különleges sporttevékenységgel összefüggő egészségkárosodások kezelésére szolgáló eljárások. A kettő között, tehát az alapszolgáltatások és a kiegészítő csomag között van az ellátások túlnyomó többsége, amelyek a mai társadalombiztosítási alapjog szerint is járnak, hozzáteszem, hogy helyesen, a jövőben szigorúbban megkövetelt szakmai eljárásrendek és betegirányítás mellett. Tisztelt Országgyűlés! Ha biztosítási elvről beszélünk, akkor arra is kell törekedni, hogy mint a legtöbb biztosító teszi, megosszuk a kockázatot a biztosításban részt vevő közösség és a kárt szenvedett, itt a gyógyulást kereső biztosított között. Miért is? Azért osztjuk meg a kockázatokat, ho gy megosszuk a felelősséget. Azért osztjuk meg a felelősséget, mert így teremtünk feltételt a racionális viselkedésre. Ez a megfontolás húzódik meg a nem túl szerencsés elnevezéssel vizitdíjnak vagy kórházi napidíjnak keresztelt önrész bevezetésének a szán déka mögött, s nem valamiféle, az ellenzék által gyakran emlegetett pénzbeszedési vagy pénzbehajtási szándék. Abból indulunk ki, hogy az embereknek az a tulajdonságuk, hogy ha valamiért nem kell fizetni, akkor azért a szolgáltatásért a kereslet szinte végt elenné válik. Ha valami közvetlenül ingyen van, hajlamosak vagyunk belátás és mérlegelés nélkül igénybe venni. Látjuk ennek a mindennapi megnyilvánulásait. Ha nincs következménye, tisztelt képviselőtársaim, szívesen megvizsgáltatjuk magunkat X doktorral, a ztán Y professzorral, aztán még máshol is, és ha a szomszédasszonyunknak van még egy ötlete, akkor azzal is nagyon szívesen - ha kell, ha nem. (10.50) Ez a konstrukció, a vizitdíj a társadalombiztosítás önrésze. Tudom, sokan mondják erre, hogy no de ezt má r kifizettük járulékban. Az az igazság, hogy ez így nem pontos. Minden 100 forint egészségügyi költségből nagyjából 80at fizetünk ki, amikor járulékot fizetünk, azaz összesen
