Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 31 (27. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Fidesz):
1017 népszavazással hatálytalaníthatja az Országgyűlés által alkotmányosan elfogadott kormányprogramot, akkor miért ne gondolhatnák a tüntetők, hogy ezzel a kormánnyal szemben nem kell betartani a törvényeket, nem kell bejelenteniük a tüntetésüket, leávósozhatják a köztársas ág rendőrségét? És amíg ez így folyik, addig hiába változtatnánk a gyülekezési törvényen, nem állna helyre a normális helyzet. Amíg ez így folyik, addig november 4én sem számíthatunk méltó megemlékezésre, miközben mi támogatjuk az MDF kezdeményezését az e gy szál virággal történő, méltóságteljes megemlékezésre. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Reméljük, hogy felhagy a Fidesz ezzel a retorikával és ezzel a politikával, és akkor azt is remélhetjük, hogy a tüntető csoportok visszat érnek az alkotmányos rendhez. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Kérdezem, a kormány nevében kíváne valaki felszólalni. (Dr. Kondorosi Ferenc jelzi, hogy nem.) Nem. Végül napirend előtti felszólalásra jelentkeze tt Pelczné dr. Gáll Ildikó frakcióvezetőhelyettes asszony, Fidesz: “A hatalom visszavág, a klónok támadása” címmel. Képviselő asszonyé a szó. (9.40) PELCZNÉ DR. GÁLL ILDIKÓ (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! A mon dat első fele az egyik képviselőtársnőmtől, a másik része a 23ai megemlékezésen jelen lévő gyerektől származik, és mindkettőjüknek igaza van. Október 23a a magyar demokrácia legsúlyosabb kudarca, és beszélnünk kell róla, hogy soha többé ne fordulhasson e lő. Az október 23ai megemlékezést a kormány a magyar népet kirekesztve, öncélúan készült megünnepelni; zavarta őket a tömeg. S nem merte tettének következményét vállalni. Balatonőszödön még könnyen ment. Négy évig nem csinálni semmit, másfélkét évig hazu dni - 23án ez nem volt vállalható. Itt a baráti média nem nyújthatott segítő kezet. Ezért új forgatókönyvet írtak, véreset, bosszúra éheset - majd ők megmutatják. Tizenhat éve nem történt meg, hogy az ünneplő tömeget rendőrség oszlassa fel. Miért? Miért? Mi nem tudjuk a választ, és döbbenten is állunk. A megemlékezők között gyerekek, nők és idősek egyaránt voltak, akik emlékezni akartak. Magukból kifordult, állig felfegyverzett, maszkot viselő rohamrendőrök hajtották az embereket, mint a csordát. Törvényi szabályozással, azonosíthatatlanságukkal visszaélve gyakorolták a hatalmukat. A gyerekek jó megfigyelők. A rohamrendőrök tényleg olyanok voltak, mint “A klónok támadása” harcosai: durvák, erőszakosak és brutálisak. (Dr. Géczi József Alajos folyamatosan köz beszól.) S a klónok parancsra cselekszenek. Ez történt 23án is; itt is parancsra vertek. A későbbi számonkéréstől félve, azonosíthatatlanul tették ezt, verték az embereket, fiatalokat, középkorúakat, nőket, lányokat. Fájó események! Önök kellően cinikusak ahhoz, hogy most se érezzék át ezeket az eseményeket. Pedig haladéktalanul szembe kell nézni vele. Nincs kire, és nincs mire várni. Nem értjük, miért nem indult meg a számonkérés. Persze, ezek az emberek valahonnan előjöttek, és parancsra cselekedtek. Azt mondják, hogy egyesek nem is beszéltek magyarul. És vették a bátorságot is, hogy erőszakosak legyenek. És nem féltek; nem féltek, csak vertek. A rohamrendőrök vertek mindenkit, akit értek. Az a kérdés, ki adta ki a parancsot. Milyen helyzetértékelés kapcs án adta ki a parancsot? Mikor adta ki azt a parancsot, hogy a földön fekvőt még rúgni kell, hogy kérdezés nélkül kell ütni, és csak a kamerától kell félni, el kell állni a felvétel lehetőségét? A cél egyértelmű: bosszút állni és félelmet kelteni a lakosság on, azon, akinek még lehet más véleménye. Azaz a hatalom nem viseli el az ellenvéleményt. Erőszakkal vág vissza, hogy soha többé senki ne merjen utcára menni. Persze, lehet jól megírni a forgatókönyvet, de a lényeg mindig az előadáson van, és abba hiba csú szott. Mert voltak jó érzésű rendőrök, akik tényleg szolgáltak és
