Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 19 (5. szám) - „Reform vagy megszorítás?” címmel politikai vita - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. ASZÓDI PÁL (Fidesz):
90 azoknak kellett volna megkapni, akik 1998. december 31én nyugdíjasok voltak, és beépül a nyugdíjalapba, ez a második. Ha e zt tették volna, ezt most már nem kellett volna mondani. De nem tették, sőt! Folytatom ezt a kormányprogramot, az ötéves programról van szó. Ha urambocsá! akkor ezt az összeget kortesfogásként használták föl - mint ahogy történt , hogy még azok is kaptak 19 ezer forintot, akik 2002 júliusában lettek nyugdíjasok, hogyan lehetett azoktól ’99. január 1jén elvenni!? Már elnézést kérek, ez egyszerű dolog! Kortesfogás volt, ez volt egy voksnak a forintosított ellenértéke. No, most ezen lépjünk túl! A kormány, h a ősszel szociális érzékenységről adott volna tanúbizonyságot, megtehette volna, hogy ezt a programot napirendre veszi. S mi történt volna? Már lassan a befejezés stádiumában lehetnénk, és nem 2010ben fognak majd a rokkantak odaérni, hogy a rokkantak ügyé t 2010ben rendezzük. Már befejezhető lett volna. Ez is elmaradt, a kormány és a kormányzó pártok szociális érzékenységének legnagyobb dicsőségére legyen mondva. No, most kezdődik az, ami tulajdonképpen a programban benne van. Ezt most ki kell várni. Ez ve sztést jelent a nyugdíjasok szempontjából, időben összesen kilenc évet. Erről röviden ennyit, mert ez benne volt a kampányban is, és benne van a programban is. Mi van még a kampányban? A 13. havi nyugdíj folyósítása. Kérem szépen, a 13. havi nyugdíjjal kap csolatban további kérdőjelek sorakoznak. Ha lesz idő, Kuncze úrnak is fogok válaszolni, de sajnos nem lesz. A lényeg a következő. (Közbeszólások.) A 13. havi nyugdíj arra volt jó, hogy a törvény módosításával tetszés szerint úgy juttassák a nyugdíjasok kez ébe a pénzeket, hogy az a választás előtt két héttel érkezzen meg a lakásuk címére a postás kopogtatása révén. (Közbeszólás az MSZP soraiból: De megérkezett!) (19.10) Ennyit a 13. havi nyugdíjról és arról, hogy másfél hónapot eltaktikázott a kormány, elve tt a nyugdíjasoktól. Minden nyugdíjas számítsa ki - a tévé előtt ülő kedves nézőknek mondom , hogy minden nyugdíjas vesztett másfél hónapot. Azt csak remélni tudom, hogy az idei két hetet megkapjuk. A másfél hónap minden nyugdíjas zsebéből hiányzik. Az íg éret megvolt, a szép szót pedig meg kell tartani. Hát ez nem volt az! Hát, időzavar, időzavar! Befejezésül: mi lett volna akkor, tisztelt képviselőház, ha a 2002ben bekövetkezett kormányváltozáskor az önök által üresnek ítélt páncélszekrényt veszik át? Mi lyen bírálat illette volna az akkori polgári kormányt? Ne részletezzük! Én most tisztelettel azt kérem Gyurcsány Ferenc I. miniszterelnöktől, tárgyalja meg Gyurcsány Ferenc II. miniszterelnökkel, hogy milyen kasszát vett át az Itől a II. S erről számoljon be az Országgyűlésnek, számoljon be a népnek, mert ez így ildomos, ez így dukál. Ezt a párbeszédet Gyurcsány Ferenc folytassa le önmagával. A Napkeltében van olyan, amikor az újságíró önmagával beszélget. De felhívom miniszterelnök úr figyelmét arra, hog y csak az igazat mondja, különben az igaztalanok táborába juttatja magát, és vonja vissza, hogy dübörgött a gazdaság, hogy irigyelt bennünket Európa (Dr. Kóka János: Ezt én mondtam!) , és ismerje el, hogy nem sikerült a nyugdíjasok felzárkóztatása az Unió t agországai nyugdíjasainak a közelébe se. Ismerje el, hogy az előző Gyurcsánykormány üres kasszát, óriási adósságot és gondokat hagyott hátra, magyarázza meg a nyugdíjasoknak, hogy az ígéretekkel szemben miért súlyos megszorításokkal kell őket sújtani, tov ábbá nehezíteni az amúgy is nehéz létbizonytalanságukat. A nyugdíjasok türelmetlenek, a nyugdíjasok választ várnak. Nem tudom, ki honnan szerzi az információt, az enyémek szerint a nyugdíjasok türelmetlenek. Mindezekre tekintettel arra kérjük a miniszterel nök urat, hogy nyilatkozzon, álljon elő a farbával, hogy a saját szavait idézzem.
