Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. július 3 (11. szám) - Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - HALÁSZ JÁNOS (Fidesz):
888 DR. KATONA TAM ÁS pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A most fölmerült vitában többen szóba hozták, hogy az a megoldás, amely az eredeti előterjesztésben szerepel a közalapítványok megszüntetésérő l, az most a tartalom vagy a forma kérdése. Azt gondolom, hogy itt a kettő mintha keveredne. Hogyha azt vizsgáljuk, hogy a közjót milyen módon lehet szolgálni, akkor természetesen a formának is szerepe van, de önmagában az a tény, hogy közalapítvánnyal vag y más módon lehet a közjót szolgálni, az nem jelenti feltétlenül a tartalmat. Már csak azért sem, mert azt az adatok egyértelműen mutatják, hogy jó néhány olyan közalapítvány van – sőt, ezeknek a többsége olyan – , amelyet kizárólag a költségvetés finanszír oz. Ilyen esetben célszerűbb egy más formát választani, és ez nem jelenti azt, hogy ebben az esetben kizárólag a kormány dönthet vagy az alapító, ugyanúgy lehet társadalmasítani például a pénzek elosztását, ehhez nem kell közalapítványt létrehozni, sokkal olcsóbban és hatékonyabban lehet megtenni. Egyébként, ahogy Szabó Lajos képviselő úr már említette, a kormány jó néhány módosító indítvánnyal egyetért. Értem Halász képviselő úr problémáját, hogy így elég alátámasztani azt a vélekedését, hogy a kormány erő ből mindent keresztül akar vinni, mert mondja, hogy sok mindent, a módosító indítványokat támogatunk, akkor most nem tudom, hogy melyik a baj. Nyilván mind a kettő, mert a kormány tette, ez világos, de ettől még maga az a tény, hogy a közalapítványok által a feladat teljesíthető, az ebben az esetben ilyen módon fennmarad. Ahogy Szabó Lajos képviselő úr említette, tervezzük még, hogy más ilyen módosító indítványokat is támogatunk. Köszönöm, elnök úr, a figyelmet. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Két percre szót kért H alász János képviselő úr, Fidesz. Öné a szó, képviselő úr. HALÁSZ JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Tudja, a kormány érzéketlensége és tehetségtelensége a fő probléma. Ahogy ehhez a kérdéshez hozzányúltak, amilyen javaslatot itt beterjesztettek, az egyértelműen rávilágít arra, hogy nem értenek ehhez a területhez. Miért akarták az összes közalapítványt megszüntetni és az összes önkormányzat által alapított közalapítványt megszüntetni? Hát hogy j uthatott ez eszükbe? Ezek a közalapítványok ’94ben, a forma is önmagában, nem azért jöttek létre, hogy majd az önkormányzatok, ha létrehoznak alapítványt, ugye, az csak közalapítvány lehet, és az majd úgy működik, hogy oda kihelyezik a forrásokat, és akko r majd ott osztják a pénzt. Sokkal többről van szó, államtitkár úr. Nagyon sokszor ezek a közalapítványok intézményesülnek, intézményt működtetnek, ahogy mondtam az előbb, családsegítő szolgálatot, gyermekjóléti szolgálatot, tehetséges fiatalokat támogató szervezeteket. Nagyon sokszor ezek a közalapítványok helyi forrásokat, adományokat, támogatást, helyi cselekvést, helyi erőt vonnak be munkájukba, amit egy önkormányzat nem tud megtenni, amit egy költségvetési előirányzat ezután nem fog megtenni. Sérül, ho gyha az önkormányzatok nem tarthatják fönn ezeket a közalapítványaikat. Én ezért érvelek amellett, hogy maradjon meg ez a forma. Egyébként itt van a lista nálam, 44 olyan közalapítvány van, amelyet a kormány hozott létre. Ezek közt, ha van olyan, amely ros szul működik, vizsgálják meg mind a 44et különkülön, tételesen. Nem 5625ról van szó, 44ről, meg lehet vizsgálni. Amelyik jól működik, maradjon meg, az működhessen tovább, amelyik rosszul, és pazarol, ott tegyék meg a szükséges lépéseket, de ne általáno san akarják megszüntetni akár a kormányzati, a központi kormányzat által
