Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 27 (9. szám) - A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - BALOGH JÓZSEF (MSZP):
653 kibőv ülésével, és ez eleve lehetővé teszi, hogy nagyobb területi léptékekkel vizsgáljuk, értékeljük és fejlesszük a térségi viszonyokat. Azután elhangzott itt a vitában olyan észrevétel is, elsősorban a jobboldali képviselőtársainktól, hogy ha a megyék megszűnn ek és helyette a régiók jönnek, akkor távolabb kerülnek ezek a szervezetek a lakosságtól. Ezzel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy aki a gyakorlatban ismeri a megyei önkormányzatok tevékenységét, munkáját, bizony a lakossági kapcsolattartás egyáltalán ne m napi kérdés náluk. Úgyhogy figyelembe véve a technikai lehetőségeket, ezt különösebben nem érzem annyira súlyosnak és annyira reálisnak, hogy emiatt a régió kontra megye vitában eldöntendő szempontként kellene mindezeket figyelembe venni. Azután van még egy, szerintem súlyosnak ítélhető probléma, ami eddig nem hangzott el. Aki a területfejlesztési ügyekkel egy kicsit többet foglalkozik, az tudja, érzékeli, tisztában van azzal, hogy amikor az Európai Unió regionális támogatásokat folyósít, a régióval hajla ndó szerződést kötni, ha az jogképes olyan értelemben, hogy nemcsak jogi személy, hanem jelentős vagyonnal, jövedelemmel rendelkezik, mert így tudja csak visszterhes kötelezettségként szerződésben rögzíteni az európai uniós támogatásokat. Na, azt nagyon jó l tudjuk, hogy a mai helyzetben a magyar tervezésistatisztikai régiók ilyen állapotban nincsenek. Ennek gyakorlatilag az a következménye, hogy az Európai Unió Brüsszelből nézvést Magyarországot egyetlenegy régiónak tekinti, pontosan ezért, mert nincsenek meg azok a garanciák, amelyek révén szerződéses kötelezettséget köthetne. Végül is, ha ezt a problémát nem oldjuk meg, akkor abban a kérdésben nem tudunk lényegesen előrelépni, amiben egyébként a parlament túlnyomó többsége egyetért, nevezetesen, hogy dece ntralizáljunk, vigyük lejjebb a kormányzati feladatokat, kormányzati feladatok eldöntését, mivel az Európai Uniónak nem lévén szerződése megfelelő jogi garanciákkal rendelkező régiókkal Magyarországon, ez a decentralizációs folyamat megakadhat. Ez azt jele nti, hogy továbbra is különféle közvetett vagy közvetlen módon kormányzati döntések lesznek regionális ügyekben ezután is. Ezeket a megfontolásokat feltétlenül az ellenzéki képviselőtársaim figyelmébe szeretném ajánlani, amikor a megye és a régió vitájában végül is a megye pártját fogják, ami egyébként igen tiszteletre méltó teljesítmény, én is elismerem. Mi, magyarok joggal büszkék lehetünk, hiszen a megyerendszer valóban teljesen egyedi értékeket, erényeket tudott ezeréves történelmünk folyamán felmutatni . Számos külföldi szakirodalom ki is emeli a magyar megyék önállóságát, autonómiáját, erejét. Amikor nem nemzeti királyaink voltak, ez volt a magyar autonómia legfontosabb támpontja és támasza, nade ezeket a szempontokat, úgy gondolom, a XXI. századra már nem kell akkora súllyal számításba venni, hiszen az Európai Unióban más szempontok is mérlegelés tárgyát kell hogy képezzék. Nos tehát, ha a kormányzati elképzelésekkel összhangban a megyék megszűnnének, nagyobb régiókban, nagyobb területi egységekben gond olkodnánk, akkor nyilvánvalóan ez azzal kell hogy együtt járjon, hogy a kistérségek szerepét, a volt járások szerepét újraértékeljük, más néven, de kisebb térbeli szerveződések megerősítését célozzuk meg és támogassuk mind önkormányzati oldalról, mind pedi g az államigazgatás oldaláról. Úgy gondolom, hogy a körjegyzőségek szerepét eddig is szabályozta, rendelkezett ezzel kapcsolatban a hatályos önkormányzati törvény, viszont most az ésszerűség, célszerűség, szervezhetőség szempontjából a körjegyzőségeknek na gyobb szerepet kíván adni a törvény. (14.00) 500 fő alatt kötelező lenne, 5001000 fős település esetében erősen ajánlott, illetve kemény feltételekhez köti a törvény, de amit én lényegesnek tartok, az, hogy ilyen esetben biztosítja a
