Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 27 (9. szám) - Egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP):
645 DR. CSÁ KY ANDRÁS (MDF) : Köszönöm szépen. Egyrészt Ékes képviselő úrnak mondom, attól még, hogy van egy képviselőnek mentelmi joga vagy nincs, a képviselők jogállásáról szóló törvény egyéb passzusai és a mindenkori hatalom ezzel kapcsolatos kötelezettségei érintet lenül maradnak. Úgy gondolom, ez egy hitvita, egy gondolatfelvetés volt a részünkről, hogy valóban szükség vane mentelmi jogra. A mentelmi jog lényegében az államhatalom túlkapásai ellen próbálja a mindenkori képviselőket megvédeni, de a nyitott társadalo mban, úgy gondolom, nagyon meggondolja a mindenkori államhatalom, hogy visszaéljen azokkal a jogosítványaival, és így durván bele próbáljon avatkozni a törvényhozás munkájába, mert lényegében ez megy; egyéb eszközök is rendelkezésre állnak, lejáratástól ke zdve minden. Tehát ezek az indokok szerintünk már régóta nem állnak fenn. Hangsúlyozom, igaza van Géczi képviselő úrnak, az a háromöthét eset lehet, hogy elenyésző. Nekünk az a véleményünk, hogy egy eset is sok, hiszen a törvényhozónak példát kell mutatn ia, hiszen ha a törvényhozó nem mutat példát, akkor az állampolgártól abszolút nem várható el semmiféle jogkövető magatartás. És az is biztos, hogy sokkal több szondáztatás volt az elmúlt évek során, hiszen az esetek túlnyomó többségében azért a képviselők alávetik magukat ezeknek a vizsgálatoknak - én is voltam már részese ilyen vizsgálatoknak. Tehát el tudunk ezen vitatkozni, ez egy gondolatfelvetés volt. Most egyéni esetek miatt kiragadva és így egy kérdéskörrel foglalkozva persze lehet így apránként a k érdést szabályozni, vagy pedig azt mondjuk, hogy az egész kérdéskörről kezdjünk el beszélni, és minden részletét átgondolva egy új szabályozás kerüljön bevezetésre, illetve hogy az intézmény életképese a továbbiakban is vagy sem. Ennyi volt csupán a szánd ék. (13.20) ELNÖK (Harrach Péter) : Kérdezem, kíváne még valaki felszólalni. Természetesen a miniszter úrnak alkalma van zárszót mondani, illetve válaszolni az elhangzottakra, nyilván azt szándékozik. De még van egy jelentkezőnk, ha megengedi, ön előtt, Gé czi József Alajos ismét szót kért. DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP) : Tisztelt Ház! Akkor ebben az ügyben ezen az ülésnapon már nem kívánok többet hozzászólni. Még egyszer szeretném hangsúlyozni: furcsa dilemmában van a Magyar Országgyűlé s a rendszerváltás óta. A társadalom a rendszerváltásban csalódott, hiszen a szociális helyzete - éppen nemrég hallottuk - tulajdonképpen a legutóbbi években érte el a rendszerváltás előtti szintet, és közben azt látta, hogy az Országgyűlés összeül, éveket vitatkozik a médiatörvényről és minden másról, miközben úgy érezte, hogy az ő dolgával nem foglalkozik. Ezért a magyar társadalomban kialakult egy harag a saját gyermekére, az Országgyűlésre, mert a rendszerváltást ő akarta, csak nyilván másként képzelte el, mint ahogyan mindannyian másképp képzeltük el, mint ami később történt. Más oldalról az Országgyűlésben meg kialakult egy legitimációs frász, mindig hátrált, mindig próbálta bizonyítani, hogy én pedig olyan vagyok, engem szeressen a nép, én kevés fizet ést kapok, még azt sem veszem fel, sőt fizetek azért, hogy országgyűlési képviselő lehessek, és azon kívül nem olvasok újságot az Országgyűlésben - egyébként sehol máshol nincs ideje a képviselőnek újságot olvasni, csak az Országgyűlésben , meg rendszeres en bejárok reggel 8 órára, és itt ülök éjfélig, csak a többi nem jön be, én itt vagyok. Kialakult egy ilyen helyzet, ezért néha hoztunk olyan szigorítást is, amivel nemzetközileg csúcsot döntöttünk. Nekem azt mondták
