Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 27 (9. szám) - Egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP):
641 Ugyanakkor indokolt áttekinteni a rendőrségi törvé nyben ugyancsak meghatározott rendőri intézkedések körét, amelyek közül az igazoltatás esetében értelemszerű, hogy azt a képviselő - mentelmi jogára való hivatkozással - ne tagadhassa meg. Nyilvánvaló, hogy ha a képviselő a személyazonosság és a mentesség tényének igazolását elmulasztja vagy megtagadja, akkor mentelmi jogára érvényesen nem hivatkozhat a hatóság intézkedése során. Azaz elvárható, hogy a képviselő az igazoltatás során a hatósággal együttműködjön. (Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűl és alelnöke foglalja el.) A rendőrségi törvényben szabályozott intézkedések között szerepel az úgynevezett közlekedésrendészeti intézkedés. Ennek alapján az intézkedő rendőr a közúti forgalmat irányíthatja, a közlekedési szabályok megtartását, a közlekedés szabályszerűségét - okmányok, járműbirtoklás, tulajdonos, használó személyazonossága, műszaki, közlekedésbiztonsági állapot - ellenőrizheti, indokolt esetben a vezetői engedélyt vagy a jármű okmányait elveheti, a forgalomban való további részvételt megtil thatja, szabálytalanul elhelyezett járművet elszállíttathat vagy kerékbilincset alkalmazhat. Az intézkedés során a jármű vezetőjét a rendszeresített eszközzel légzésminta, vérminta adására kötelezheti. Semmi sem indokolja, hogy akár az igazoltatás, akár a közlekedésrendészeti intézkedés esetén a mentelmi jog érvényesüljön, hiszen elvárható a képviselőtől, hogy személyazonosságának és mentességének igazolását megtegye - ez egyben saját érdeke is , másrészt a közbiztonság és a közlekedésbiztonság érvényesülé se szempontjából elvárható, hogy a közlekedésben a járművezetésre alkalmas állapotban, megfelelő gépjárművel és a közlekedési szabályok betartásával vegyen részt, illetőleg ezt szükség esetén igazolja. A Magyar Demokrata Fórum a korábbi benyújtott törvénym ódosításban arra tett javaslatot, hogy a rendőrségi törvényben szabályozott rendőri intézkedések közül az igazoltatás és a közlekedésrendészeti intézkedés megtagadása a képviselőknek ne legyen joga, ezekre az esetekre a képviselő mentelmi joga ne vonatkozz ék. Az ezzel kapcsolatos módosító javaslatot az MDF most ismét benyújtja a törvényjavaslathoz. Ennek elfogadása esetén támogatni tudjuk a törvényjavaslat elfogadását, ugyanakkor fenntartva álláspontunkat, hogy a mentelmi jog teljes rendszerének újragondolá sára és korlátozására vagy esetleges megszüntetésére lenne szükség. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Két percre megadom a szót Géczi József Alajos képviselő úrnak. DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A csodálkozástól nem jutok szóhoz. Azt tudtam, hogy az MDF néhány képviselője, korábban Dávid Ibolya igazságügyminiszter asszony is a mentelmi jognál egy ilyen szűkítő állásponton van, de hogy az MDF mint párt egészében magáévá tes zi ezt az álláspontot, az a párt, amely az Antall Józsefi hagyományokat emlegeti, ami a nem egészen ezeréves, de XIII. századtól az angolszász jog jegyeiben induló magyar parlamentarizmusnak egy ősi joga, ami nagyon szépen átment a demokráciába is, és val amilyen kis mentelmi jog még a Kádárféle parlamentben volt; hogy az a párt most azzal jön elő, hogy egyáltalán az egész mentelmi jogot meg kéne szüntetni - amivel egyébként egy lengyel párt is előjött, de szerencsére nem jutott be a parlamentbe , ezt én rendkívül veszélyesnek tartom. El kell dönteni, hogy parlamentarizmust akarunk, és akkor elmondjuk ezerszer, és akkor kérem szépen az MDF képviselőcsoportját, ne lazítsa fel ezt a gyönyörű magyar hagyományt. A mentelmi jog nem privilégium; nem a képviselő joga, parlamenti jog, nem önmagában a
