Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 27 (9. szám) - Egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. CSÁKY ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
639 például az új, régóta halogatott és már ma is többször idézett, kisebb parlamentre vonatkozó jogszabályi rendelkezések módosításától külön kezelni. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Megadom a szót Csáky Andrásnak, az MDF képvi selőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr. DR. CSÁKY ANDRÁS , az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja egyrészt a közjogi tisztségük alapján s zemélyes mentességet élvező személyek mentelmi jogát érintő szabályok egységesítése, továbbá az országgyűlési képviselők esetében az Alkotmánybíróság e tárgyban született határozatának megfelelő törvényszöveg kialakítása, illetve az úgynevezett szondáztatá s kérdéskörének megoldása. (Móring József Attila elfoglalja jegyzői székét.) A módosítás egységes szabályokat hoz létre az ügyészek, az alkotmánybírák, az ÁSZ elnöke és alelnökei, az országgyűlési biztosok, a bírák, az európai parlamenti képviselők és a Ho nvédelmi Tanács tagjai, valamint az országgyűlési képviselők mentelmi jogát illetően, az országgyűlési képviselői mentelmi joghoz igazítva valamennyi külön törvényben lévő szabályt. Bizonyos személyek vonatkozásában pedig megszünteti a mentelmi jogot. Ezen túl a törvény a mentességre vonatkozó utalást a büntetőeljárási és a szabálysértési törvényben is egyértelművé teszi. Tisztelt Ház! A Magyar Demokrata Fórum nem ellenezte volna, ha arra születik javaslat, netán arról indul politikai és szakmai vita, hogy a mentelmi jogra egyáltalán szükség vane az országgyűlési képviselők esetében. Még nem késő ezen elgondolkozni. A korrupcióellenes nemzeti stratégia kidolgozása során 20002001ben már felmerült ez a kérdés. A közélet tisztasága elleni bűncselekményekkel kapcsolatos összehangolt szabályozás kialakítása érdekében az OECD vizsgálta a tagállamok büntetőjogi gyakorlatát. A mentelmi jogot illetően a jelentés megállapította, hogy KeletEurópa országaiban a diplomáciai mentességen kívül a mentelmi jogkör igen szé les. Az európai példák vizsgálata is azt igazolta, hogy Közép- és KeletEurópában, így hazánkban is sokkal szélesebb a mentelmi jog köre, mint Európa más, főként nyugati országaiban. A korrupció elleni stratégia kialakítása során volt arra javaslat, hogy a közpénzt, a közvagyont és a közbizalmat érintő esetekben - így különösen a közélet tisztasága elleni bűncselekmények kapcsán - a jogalkotó vizsgálja felül a mentelmi jog hatályos szabályozását. A korrupcióellenes stratégiával összefüggésben akkor annyi va lósult meg, hogy a közélet tisztasága elleni bűncselekmények esetében az elévülési időt nem érinti a mentelmi jog fennállása, azaz a mentelmi jog ideje alatt az elévülés megszakad, megnyugszik. Kimondhatjuk, hogy a mentelmi jog nem szükségszerűség. Vannak olyan civilizált, demokratikus államok, ahol ez az intézmény nem is létezik. Kimondhatjuk ugyanakkor azt is, hogy a mentelmi jog léte nem demokráciafüggő, akár a halálbüntetés. Számos elvi megfontolás felvethető a mentelmi jog intézményét illetően; elsősor ban az, hogy a demokrácia klasszikus alapkérdéseit, alappilléreit, így a közhatalmiközbizalmi tevékenységeket vagy a közvagyonnal történő gazdálkodást érintő jogsértések esetén indokolte a fenntartása. Ugyancsak a demokrácia oldaláról egyenlőségi kérdésk ént való megközelítése is lehetséges, amely alapján felvethető az a kérdés is, hogy a mentelmi jog rendszere azt jelentie,
