Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 27 (9. szám) - Egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság alelnöke, a bizottság előadója:
626 mentelmi joggal, akik voltaképpen a bíróságnál egyfajta beosztotti szerepben vannak, még akkor is, ha ezek jelentős részét utána bíróvá választják, vagy ügyésznek nevezik ki, de amikor ebbe a státusba elér, akkor már indokolt a mentelmi jog. Hasonlóan mentelmi joggal rendelkezik az Alkotmánybíróság, illetve az Alkotmánybíróság tagjai. Ott az Alkotmánybíróság maga jár el ebben az ügy ben. Az ombudsmanok mentelmi jogánál az Országgyűlés jár el, és a Honvédelmi Tanács esetében maga a Honvédelmi Tanács, illetve a köztársasági elnök is szerephez jut. Még az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökének is mentelmi joga van, ezeket a törvény meghagyja, de pontosítani kívánja. Tehát teljesen egységesen nem lehet ezt a mentelmi jogot szabályozni, de bizonyos elemeit lehet közelíteni egymáshoz. Hasonlóan szabályozza ez a módosító indítvány az európai parlamenti képviselők - hogy értse mindenki, a magyar képviselőknek, akik az Európai Parlamentben parlamenti képviselők - mentelmi jogát. Ez azért is szükséges, mert a következő időszakban még nem valószínű, hogy az európai parlamenti képviselők jogát egységesen szabályozzák, de azt gondolom, egy évt ized múlva ez is elő fog majd kerülni, hogy ahogyan az Unióban a föderációs jelleg erősödik, ezt is szabályozni fogják, mint ahogyan a képviselői javadalmazást egyébként egységesen szabályozták, és 2010től kezdve egységesen 8 ezer eurót állapítottak meg m aguknak az európai képviselők. Tehát a képviselői javadalmazást tekintve már egységesült a szabályozás, most még az sem az, és a mentelmi jog tekintetében, még minden egyes nemzet nemzeti parlamentje az adott országban megválasztott képviselőkre vonatkozóa n szabályozza a képviselői jogállást, így az összeférhetetlenséget, mint előtte, vagy a mentelmi jogot, mint eddig. Mindezekre tekintettel tehát a bizottságunk, ha nem is heves ellenzéssel, de 5:5 arányban nem tudta általános vitára javasolni a módosító in dítványt. Természetesen a kormánypárti képviselők mind az öten általános vitára alkalmasnak tartották. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Megadom a szót Fogarasiné Deák Valéria alelnök asszonynak, az emberi jogi biz ottság előadójának. Öné a szó, képviselő asszony. FOGARASINÉ DEÁK VALÉRIA , az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság alelnöke, a bizottság előadója : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés emberi jogi, ki sebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága is megtárgyalta az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezései módosításáról szóló törvényjavaslatot, és többségi döntéssel, egészen pontosan 10 igen szavazattal és 9 tartózkodással a törvényjavaslatot á ltalános vitára alkalmasnak tartotta. Rövid leszek, ugyanis a bizottsági ülésen a törvényjavaslattal kapcsolatban kérdés nem hangzott el, és vita sem volt, amiből arra következtethetünk, hogy a bizottság többségét alkotó kormánypárti képviselők érthetőnek, világosnak találták a törvényjavaslatot, és egyetértettek azzal a hármas törekvéssel, amit a javaslat megfogalmaz. Egyetértettünk - mondhatom így többes szám első személyben - azzal a szándékkal, amiről itt már többen is beszéltek, mely szerint a mentelmi jog védelme alá tartozó személyek körét lényegesen csökkenti a törvényjavaslat. Egyetértettünk azzal, hogy a mentelmi jog védelmével érintett esetek - ha szabad így mondanom köznapi kifejezéssel , vagyis a védelem tartalmát
