Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 27 (9. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - LEZSÁK SÁNDOR (Fidesz):
594 Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Lezsák Sándor frakcióvezetőhelyettes úr, Fidesz: “A művi meddővé tétel törvényi szabályozása érdekében” címmel. A képviselő urat illeti a szó. LEZSÁK SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az elmúlt héten a Magyarok Világszövetsége nagygyűlést szervezett, és élőláncot alkotott a Parlament épülete körül. A gyűlés résztvevői Szili Katalin házelnöknek címzett petíciót nyújtottak át az Országgyűlésn ek annak érdekében, hogy a művi meddővé tétel feltételeit július 1jét követően is törvény szabályozza. (9.30) Mint az Országgyűlés alelnöke, átvettem a petíciót, és továbbítottam a Ház elnöke részére, azonban nem hagyhatom szó nélkül a történteket, mert á térzem a gyűlés résztvevőinek súlyos aggodalmát, azaz a meddővé tétel esetleges szabályozatlanságából fakadó következményeket. A művi meddővé tétel állami szabályozásának területén az elmúlt év novemberében komoly változás történt. Egy pécsi orvos beadvány a nyomán az Alkotmánybíróság 2006. június 30i hatállyal megsemmisítette azt a törvényi előírást, amely a művi meddővé tételt csak a 35 évnél idősebb vagy csak a három vér szerinti gyermekkel rendelkező cselekvőképes személyek számára tette lehetővé. Törvé nyi szabályozás hiányában tehát a jövő héttől minden, 18. életévét betöltött személy, nő és férfi, gyermek nélküli és többgyermekes, cselekvőképes és cselekvőképtelen felnőtt egyaránt kérheti a művi meddővé tétel elvégzését. A műtét a nőknél olyan súlyos b eavatkozás a szervezet működésébe, amely végleges eljárásnak minősül, azaz később az eredeti állapot visszaállítását megkísérlő műtét sikeressége valószínűtlen. Milyen veszélyekkel kell számolni tehát a jövő héten? Elég, ha csak felidézzü k azokat a bírósági ügyeket, amelyek Európa több országában a liberalizált meddővé tétel miatt keletkeztek. A sterilizálás parttalan lehetősége a tapasztalatok szerint felerősítette azokat a történelem korábbi szakaszában már megbukott emberellenes törekvé seket, amelyek szerint szociális vagy etnikai problémák orvosi módszerekkel is megoldhatók. Az emberi jogi panaszok oka általában az, hogy nők sokaságát tudtukon és akaratukon kívül sterilizálták akár a szegénységük, akár az etnikumuk miatt. Hadd említsek néhány konkrét ügyet! Szlovákiai roma nők emberi jogvédő aktivistáknak a közelmúltban arról számoltak be, hogy tudtukon kívül sterilizálták őket. A Brüsszelbe továbbított hivatalos jelentés szerint a bizonyítható esetek száma meghaladja a százat. Az orvosi kifejezésekkel telezsúfolt, meddővé tételi kérelmet általában gyanútlanul aláírták a nőgyógyászaton várakozók, és csak a visszafordíthatatlan műtétet követően jöttek rá, hónapokkal később meddő voltukra. Csehországban az állampolgári jogok országgyűlési b iztosának az Egészségügyi Minisztériummal közösen végzett vizsgálódásai szerint az elmúlt két évben több mint ötven, többségükben szegény sorsú nőt tettek törvényellenesen meddővé. Általános volt az a tapasztalat, hogy a visszafordíthatatlan helyzetet okoz ó beavatkozás előtt a nők nem kapták meg a szükséges tájékoztatást. Sorolhatnám tovább a példákat. A művi meddővé tétel törvényi szabályozatlansága esetén Magyarországnak is valószínűleg szembe kell néznie a felsorolt típusú esetekkel és vádakkal, akár iga zak, akár nem, és az esetleges visszásságokért a kormányzatot terheli a felelősség. A Magyarok Világszövetségének figyelmeztetője, petíciója ebben a fontos ügyben nem egyedülálló. Tiltakozott a meddővé tétel korlátok nélküli lehetősége ellen a Magyar Orvos i Kamara, a Magyar Nőorvos Társaság, a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a Magyar Rezidens Szövetség és a Társaság a
