Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 26 (8. szám) - Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és a költségvetési forrásból származó kamattámogatások után fizetendő járadékról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. KÉKESI TIBOR (MSZP):
576 költeni a második Gyurcsánykormány államigazgatási kiadásokra. Hogy csak néhány példát mondjak: kevesebb, mint felére csökken a felső vezetők száma, a 45 államtitkárságból 16 lett, ami 63 százalékos csökkentés. Tállai úr, mi ez, ha nem költségcsökkentés? Köszönöm szépen. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Újabb kétperces hozzászólás k övetkezik. Tállai András képviselő úré a szó, Fidesz. TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz) : Nagyon rövid leszek. Kékesi képviselő úrtól azt szeretném megkérdezni, mikor jött rá arra, hogy Szlovákiához viszonyítva nálunk alacsony az adóteher. Például amikor az ősszel meg szavazta az ötéves adócsökkentési programot, akkor tudtae már ezt, és ennek tudatában szavaztae meg? Mi az az új információ, ami képviselőtársamhoz eljutott azóta? A költségvetés helyzete rosszabbodott? Vagy többet olvasott, és rájött, hogy Magyarországo n mégiscsak alacsonyak az adók, és majd így javul a versenyképességünk? Vagy a választás megnyerése iránt érzett felelőssége okán érveli meg most azt, hogy miért kell Magyarországon adót emelni? Komolyan mondom, egyszerűen érthetetlen! Ha azt mondják önökn ek, hogy uraim, ez van, meg kell szavazni, mert ezt akarja a kormány, ezt még el is tudom fogadni érvnek. De hogy még szakmai érveket is felsorakoztatnak amellett, hogy miért kell 800 ezer magyar vállalkozásnak az adóját magasabb szintre emelni, amelyeknek egyébként is súlyos gondjaik vannak a körbetartozások, az európai uniós piacról való kiszorulás miatt, azt egyszerűen sem szakmailag, sem politikailag nem tudom értelmezni! Nekem, Kékesi úrral ellentétben, komoly lelkiismereti kérdést okozna az, hogy fél évvel ezelőtt megszavaztatnak velem egy törvényjavaslatot, hogy csökkentsük az adókat, aztán jön a választás, a választás után pedig ugyanarra az adónemre azt mondják, hogy ja, hát most éppen fordítva van, a csökkentést visszavonjuk, és helyette meg kell e melni az adókat, mert kiderült, hogy a költségvetés mekkora válságban van. Át kellene gondolni ezeket az érveket, és komolyan mondom, inkább szó nélkül szavazzák meg, ha ennyire kötelező megszavazni, és ha nem vállalják be, hogy leállítják a kormányt, hogy ezt nem szabad csinálni! ELNÖK (Lezsák Sándor) : Kétperces időkeretben szót kér Kékesi Tibor, MSZP. Öné a szó, képviselő úr. DR. KÉKESI TIBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Szerintem Tállai úr tökéletesen jól és korrektü l megfogalmazta az indokot, amit én is le kell hogy fordítsak, csak bizonyára tőlem szeretné hallani. Itt egy sorrendiségi kérdésről van szó. A probléma valóban az, hogy az államháztartás hiánya nagy, illetve az államadósság növekedési üteme a nem kívánt s zintre emelte az államadósság GDParányos összhiányát. Választani kell: egyensúlyt teremtünk először, vagy az adóterhelést csökkentjük, vagy fordítva. A kormány programja, a társadalmi elvárás, a külföld, a Magyarországot finanszírozók elvárása az, hogy el őször az egyensúlyt kell megteremteni, és utána lehet az adócsökkentési programhoz visszatérni. Én úgy gondolom, az egyensúly megteremtésének az a módszere, hogy részben költségcsökkentés és részben bevételnövekedés és ez részben adóemelésből áll, ez minde nki előtt nyilvánvaló, előttem is, ezért tudom elfogadni, hogy ehhez a hosszú távú adóreform - s ebben az adó- és járulékcsökkentés - kétségkívül kerülő úton vezet, a cél azonban teljesen világos és egyértelmű: az egyensúly rövid távú, majd közép- és hossz ú távú megteremtése. Ennek érdekében én a magam részéről - ahogy azt az előbb is
