Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 19 (5. szám) - „Reform vagy megszorítás?” címmel politikai vita - ELNÖK (Mandur László): - SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz):
52 Tisztelt Országgy űlés! Két nap múlva, a törvények expozéjában az önkormányzati reformot lesz módom részletesen is bemutatni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, miniszter asszony. Tisztelt Országgyűlés! Most pedig fel szólalásra következik Szijjártó Péter, a Fidesz képviselője. SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem mondanék igazat, ha nem mondanám el, hogy megzavart, hogy nem Wiener György kö vetkezik, de ha a sors így adta a lehetőséget és az elnök úr, akkor természetesen szívesen élünk is vele. Nos, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt kormánytagok, a pannon puma ugrál, adócsökkentés következik, dübörög a gazdaság (Közbeszólás az MSZP soraiból : A bolha meg köhög.) és nagy a jólét - hallgathattuk szinte minden hullámhosszon és minden órában, 2006. április 23a előtt. Aztán: nagy a baj, világverők vagyunk GDParányos hiány tekintetében, adóemelések és megszorítások következnek - ezt most halljuk, persze jóval szemérmesebben, 2006. április 23a óta. A dübörgő gazdaság hazugságából tehát pillanatok alatt lépett át az ország a pénzügyi válság sajnos túlságosan is valós állapotába. A miniszterelnök úr ma itt, a parlamentben elszalasztotta a lehetősége t arra, hogy őszintén számot vessen a helyzettel, elmulasztotta őszintén számba venni a korábbi ígéreteket, és elfelejtett őszintén szembenézni a saját korábbi megszólalásaival. Persze azért annyira nem vagyunk naivak mi sem, hogy ez túlzottan nagy csalódá sként érjen minket, de azért az ember mégiscsak reménykedik. De ha nem, hát nem, az ellenzéknek, pláne ha alkotó ellenzék, vannak kötelességei is. Kötelessége segíteni a miniszterelnököt, hogy az őszinteség útjára lépjen. Nézzük tehát őszintén és egyenesen , hogy miről is van itt szó! Nyilvánvalóan sem a miniszterelnök úr, sem a gazdasági miniszter, sem a pénzügyminiszter nem állítja, hogy egy dübörgő gazdaságban a kormány, néhány nappal az eskütétele után, mindent félredobva 250 paragrafusnyi megszorítást é s adóemelést hoz a parlament elé, hogy ma egy valószínűleg rendkívül bátor, ámde késő estére eső előterjesztés alapján egy hét alatt lenyomjon mintegy 1500 milliárd forintnyi megszorítást a Magyar Országgyűlés és a magyar emberek torkán. Aztán nyilvánvalóa n sem a miniszterelnök úr, sem a gazdasági miniszter, de még a pénzügyminiszter sem állítja, hogy egy dübörgő gazdaságban egy év alatt 10 százalékot esik a forint árfolyama, mely aztán nemrégiben el is érte a két és féléves mélypontját, rendkívül komoly te rhet rakva ezáltal a magyar emberek, a magyar családok vállára. Merthogy, tisztelt hölgyeim és uraim, ma Magyarországon 150 ezer családnak van devizaalapú lakáskölcsöne, és majdnem 200 ezer devizaalapú autóvásárlási hitelszerződé s is folyamatban van. Ezek a családok és vállalatok minden tízezer forintnyi törlesztőrészlet után 500600 forinttal több költséget kénytelenek elviselni, sőt sokak hiába törlesztenek, a forintromlás miatt nem csökken a hitelállományuk. Persze lehet azt mo ndani, hogy a forint gyengülése a kormánytól függetlenül ment végbe. Csakhogy az a helyzet, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy ez nem igaz. Nem igaz, mert a forint gyengülése igenis a miniszterelnök és igenis a kormányának szándéka szerint való. Nem véletlen , hogy nagytekintélyű nemzetközi elemzők életveszélyesnek minősítették a miniszterelnök múlt hétvégi, egy nemzetközi hírügynökségnek adott nyilatkozatát, amelyben a forint gyengülését előállító tényezőkről vizionált. Nem véletlenül mondta a miniszterelnök korábban - elnézést, mert
