Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 26 (8. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök:
459 pillanat kényszeréből, és hosszabb t ávon fenntartható célokat, perspektívát kitűzve befektetni a holnapba, és nem egyszerűen meg- vagy felélni a mát. Ugyanaz a dilemma: bátor, erős, sikeres ország csak abból lesz, amelyik képes kitörni a pillanat és az önmagába való fordulás egyébként csábít ó, hívogató igényéből és szerepéből. Akkor, amikor arra törekedtünk az elmúlt időszakban, hogy szorosabb legyen Magyarország és Oroszország kapcsolata, akkor, amikor arra törekedtünk, hogy új lendületet adjunk Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolatá nak, akkor nem egyszerűen azért tettük ezt, mert ebben azonnal leszüretelhető, azonnal megszerezhető előnyöket láttunk. Azok persze fontosak, de ennél muszáj messzebb tekinteni. Miközben nem kétséges, hogy egy sor dolgot nem azonosan lát Európa és az Egyes ült Államok vagy az Európai Unió tagországai és Oroszország, Magyarországnak van abban dolga, hogy a párbeszéd, a partnerségre épülő dialógus, egymás jobb megértése legyen az, amely a közös felelősségre hívja fel ezeket az országokat és ezeket a térségeket . Nem kell, hogy azzal hízelegjünk magunknak, hogy mi leszünk majd a híd Európa és az Egyesült Államok között vagy Európa és Oroszország között, ez minden bizonnyal nemzeti lehetőségeink túlértékelését jelentené. De bizony nem baj, ha éppen azért, mert köz vetlen és elsődleges, globális hatalmi szerepe Magyarországnak nincs, képes a nagy globális konfliktusokban és a jövőt megosztó konfliktusokban - picikét messzebbről is ránézve azokra a vitákra, amelyek itt vannak az Egyesült Államok, az Európai Unió és Or oszország között - azt a szerepet betölteni, hogy jobban értsék egymást a felek. Amikor ezek a kapcsolatok erősödnek, akkor azt látom, hogy ezt a szerepet értik a világ más táján is, és nemcsak értik, hanem igénylik, mert nem egyszerűen elismerése 1956 cso dálatos, demokratikus nemzeti hagyományainak az amerikai elnök budapesti látogatása, hanem az előtt való tisztelgés is, amit Magyarország nem egyszerűen 1956ban megtett, hanem megtett az elmúlt tizenhat évben. Tisztelgés azon Magyarország teljesítménye el őtt, amely új szerepet sajátít el, értve Európa és az Egyesült Államok közötti partneri, szövetségesi viszonyt és ennek a kapcsolatnak a kihívásait is, hogy milyen módon lehet emberi jogok és szabadság ügyét együttesen szolgálni, hogyan lehet ebben okos pá rbeszédet folytatni, hogyan lehet leszámolni azzal az egyébként téves közelítéssel, hogy a globális viszonyokban és kapcsolatokban Magyarország és az Európai Unió képviseli a moralitást, az Egyesült Államok pedig az erőt és a hatékonyságot. Hogy minden biz onnyal bárki és bármelyik oldalon is veti fel ezt a kérdést, ez egy hamis megközelítés. Minden bizonnyal elismerés Magyarország kiszámítható és nyugodt politikájának az, amikor nem egyszerűen megállapodások születnek Magyarország és Oroszország közöt t, hanem egy februári elnöki látogatáson megkötött megállapodásokból mostanra, alig négy hónappal később konkrét cselekvés származik éppen abban az energiapolitikában, amelyről mostanára mindnyájan tudjuk, hogy nem egyszerűen az iparpolitikának a része az energiapolitika, hanem regionális és globális kül- és biztonságpolitikai eszközzé és tárggyá is változott. Az, hogy lehet a megállapodásból cselekvést teremteni, hogy mindeközben ki lehet nyitni a piacokat, azt jelenti, hogy Magyarország az elmúlt években jól próbálta meghatározni újra szerepét, de nem lehet nem észrevenni, hogy van még itt egy feladat. Az a feladat, hogy most már felhasználva az elmúlt két év tapasztalatát, újrafogalmazzuk Magyarország külpolitikai stratégiáját; hogy Magyarországon a közös nemzeti külpolitikánk több legyen, mint a kormányzati külpolitika; hogy ebben a külpolitikában egyre hangsúlyosabban jelenjen meg elvont és távlatos célok helyett - merthogy abban ma, úgy látom, nagy az értékbeni egyetértés a fejlett világon belül , hane m a magyar kultúra, tudomány, gazdaság érdekeinek közvetlen képviselete, az államközi külpolitikából az intézményközi és emberközi külpolitikának a felépítése és szolgálata kell a következő időszak
