Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 21 (7. szám) - A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. LAMPERTH MÓNIKA önkormányzati és területfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója:
438 számon kérhesse azok magas színvonalú, ugyanakkor gazdaságos és költségtakarékos működ ését. A kormány célja ezzel a módosítással az, hogy a közfeladatokat racionálisabban felépített, az ésszerű takarékosság követelményeinek megfelelően működő államszervezet lássa el, beleértve a helyi közhatalom szerveit is. Ez a szándék, ez a célkitűzés je lenik meg többek között ebben a törvényjavaslatban is. A települési önkormányzatok jelentős része forráshiányos. Ebben a Házban is a mai nap is sokszor elhangzott, hogy az önkormányzatoknak kevesebb a pénzük, mint amennyi az ő megítélésük szerint szükséges lenne. A közvéleményben egyre többször jelenik meg az a vélemény, hogy az ország, egyes települések anyagi erejéhez képest, mérten esetenként irreálisan magasak az önkormányzati képviselők tiszteletdíjai. Szeretném hangsúlyozni, hogy esetekről van szó, ne m általános ez a megállapítás. Elhangzott ma a Házban - csak szeretném megerősíteni , hogy különösen a kistelepüléseknél gyakori, hogy látva a település anyagi mozgásterét, nagyon mértéktartóan, sőt nagyon sok esetben tiszteltdíj nélkül látják el a telepü lési önkormányzatok a feladatukat, a munkájukat a képviselők. Azt gondolom, hogy ez nagyon tiszteletre méltó. A törvény célja az, hogy a kereteket vegye szűkebbre, és az irreálisan magasan megállapított tiszteltdíjaknak gátat szabjon a jogalkotás, a törvén yhozás eszközével. Amikor a törvény a testület által megállapítható tiszteltdíj felső határát határozza meg, akkor azt mondja, hogy természetesen saját belátása szerint a település képviselőtestülete hozhat ennél szerényebb tiszteltdíjról is döntést. Mi a zt mondjuk, itt az a fontos, hogy a keretek világosak legyenek, szűkebbek, mint a hatályos szabályozás, és ne alakítsunk ki a gyakorlatban jelentős eltéréseket a tiszteltdíjak megállapításakor. A takarékos gazdálkodás szempontjának érvényre juttatása megkí vánja, hogy a fenti szabályozó elv fennmaradásával a törvényjavaslat mérsékelje az alapdíj maximumát, és ennek mértékéhez igazodóan a bizottság elnökének, a bizottság tagjának, valamint a tanácsnokoknak biztosíthat magasabb összegű juttatást. A törvényjava slat lehetővé teszi az önkormányzati képviselők tiszteltdíjának csökkentését a köztisztviselői illetményalaphoz rendelt szorzószámok megváltoztatásával. Tehát ez a technika annak elérésére, amit az előbb elmondtam. A törvényjavaslat értelmében azon képvise lők tiszteltdíja legfeljebb 25 százalékkal növelhető, akik egy vagy több bizottságnak is a tagjai. Tehát így szabályozza a képviselői feladatellátás mellett a bizottsági feladatellátásból származó többletmunka honorálását. A bizottság nem képviselő tagja a z alapdíj legfeljebb 25 százalékát kaphatja tiszteletdíjként. A bizottság elnöke és a tanácsnok több tisztség, illetve több bizottsági tagság esetén is az alapdíj legfeljebb 50 százalékkal növelt összegű tiszteltdíját teszi majd lehetővé. A Pénzügyminiszté rium előzetesen hatástanulmányt végzett a javaslat költségvetési kihatásairól. Jelenleg 25 ezer helyi önkormányzati képviselő évente bruttó 20 milliárd forint tiszteltdíjat és mintegy 5 milliárd forint költségtérítést kap. A képviselők létszámának és tiszt eltdíjának csökkentése az önkormányzatoknál mintegy 810 milliárd forintnyi megtakarítást eredményez. Ennél is fontosabb talán a társadalmi hatás, hogy ez a megoldás példaértékű lehet a közkiadások lefaragásának folyamatában. A települési képviselő a telep ülés egészének érdekében végzi a munkáját, és felelősséggel elsősorban a választóinak tartozik. A közvéleményben egyre határozottabban megfogalmazódó igény, hogy az alapvető kötelességeit nem teljesítő képviselő magatartása valamilyen módon szankcionálható legyen. Ezért felhatalmazást kap a képviselőtestület arra, hogy ilyen szankciókat szabjon meg, és a szankcionálható magatartások körét meghatározhatja saját döntése alapján. Azt mondják az emberek, hogy ha valakinek van egy feladata, és azért egyébként, ha
