Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 21 (7. szám) - A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
434 Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Két jelentkezőnk van; az egyiknek, a kétpercesnek sajnos nem tudok szót adni, mivel ma nincs kétperces hozzászólási lehetőség. Van egy ügyrendi jelentkező, Répássy Róbert. Öné a szó. DR. RÉPÁSSY RÓBERT , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Gulyás József képviselő úr (Gulyás József: Ez ügyrendi?) felszólalása nyomán az a látszat kezdett kialakulni, hogy a Fi desznek nincs álláspontja, vagy nem kívánja az álláspontját ismertetni. Ezért én azt kérem, hogy amennyiben ez lehetséges, adjon szót az elnök úr nekem a vezérszónoki időkeretben. Hiszen olyan mindegy, hogy most normál felszólalásra jelentkezem vagy vezérs zónoki felszólalásra. Gondolom, hogy az időkeret be volt tervezve 20 percben, nem kívánom kibeszélni, de akkor szeretném röviden az álláspontunkat ismertetni. Elnök úr, ha ez nem járható, akkor pedig kérem, hogy olyan módon napolja el a vitát, hogy az álta lános vita a Fidesz vezérszónokának felszólalásával kezdődjön a következő ülésnapon. ELNÖK (Harrach Péter) : Tehát ha jól értem, akkor a Fidesz meggondolta magát, és mégis mond vezérszónoklatot. Ha így értelmezi, képviselő úr, erre megvan a lehetőség. (Dr. Répássy Róbert: Igen.) Tegye meg! DR. RÉPÁSSY RÓBERT , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Bár nem nevezném a felszólalásomat vezérszónoklatnak, de természetesen formai értelemben ez akkor a vezérszónoklatot fogja kimeríteni, a vezérszónoklat időkeretét. Tisztelt Ház! Azért tartom feleslegesnek azt a felszólítását Gulyás képviselő úrnak, hogy a Fidesznek miért nincs álláspontja, mert a délelőtti vita során, az alkotmánymódosítás kapcsán, ami átnyúlt délutánra, elég hosszasan és elég világosan kifejtette a Fidesz az álláspontját ezekben a kérdésekben. Ez az önkormányzatitörvénymódosítás csak részletesebb szabályokat tartalmaz, de valójában az alkotmánymódosítással szoros összefüggést mutat - ezt egyébként többször el is mondták a vitában felszólalók. De ettől függetlenül, ha megengedik, akkor néhány szót mondok arról, hogy mi az önkormányzati törvény módosításával kapcsolatos álláspontunk. A törvényjavaslat alapvető, központi kérdése a régiók létrehozása, ezzel együtt a választott megyei önkormányzatok megszüntetése. Szeretném azt leszögezni, hogy a megyei önkormányzatok megszüntetésével nem értünk egyet. Ez egyébként önmagában nem zárná ki azt, hogy regionális önkormányzatok jöjjenek létre. A Fideszen belül volt olyan álláspont, amely a megyék mellett a régiók létrehozását is el tudná képzelni. Beszéltünk erről egyébként az alkotmányügyi bizottságban, hogy azokban a nyugateurópai országokban, ahol végrehajtották a decentralizációt és létreho zták a régiókat, ott a megyék is megmaradtak. Én a francia példát említettem, de Wiener György hívta fel a figyelmemet arra, hogy ez Spanyolországban és Olaszországban is így volt. Tehát amit most a kormány javasol, az egyébként a nyugateurópai modellben nem feltétlenül általánosan elfogadott, a megyéknek továbbra is megvan a helyük a régión belül is. (17.20) A Fidesz többségi álláspontja azonban az volt, hogy a megyéknek van hagyománya Magyarországon, a régióknak nincsen hagyománya. Ezt is finomítanám azz al, hogy természetesen Magyarországon is léteztek régiók, a NagyMagyarországon léteztek régiók. Ismerjük azt, hogy történelmi értelemben a mai Magyarország területe tulajdonképpen nagyjából
