Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 21 (7. szám) - A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - HOCK ZOLTÁN, az MDF képviselőcsoportja részéről:
431 Ha a másik oldalról közelítjük meg, hogy milyen feladatokat láttak el az önkormányzatok a ’90es évek elején és a 2000es évek k özepén, ahol jelenleg tartunk, akkor azt láthatjuk, hogy az elmúlt tízegynéhány évben megközelítőleg ezer új feladattal bővült az önkormányzatok feladat- és hatásköre, új szolgáltatások jelentek meg, melyeket a parlament törvényben írt elő számukra, miközb en a finanszírozásáról folyamatosan megfeledkezett. Ennek megfelelően alakult ki egyébként az a szolgáltatási válság, amelyről beszélünk, és amelynek az eredményét úgy értékeljük egyébként, hogy rendkívül alacsony hatékonysággal működik az önkormányzati re ndszer. Ennek megfelelően azt gondolom, önmagában a közjogi struktúrának az átalakítása, a megyék kiemelése, a régiók beemelése, ha ehhez a jogalkotó nem tud hozzárendelni egy adekvát, átlátható, kiszámítható, tervezhető finanszírozási konstrukciót, akkor gyakorlatilag semmi nem fog történni, csak nem húsz megyében és háromezer településen fog ez a válság lecsapódni, hanem egyébként a hét régió ugyanezeket a problémákat fogja átélni. Hiszen önmagában a régió létrehozása nem old meg semmit, mert jól hangzik, hogy a kormányzati hatalmi centrumból bizonyos feladatok átkerülnek a régiókhoz, ez teljesen helyes dolog, de ezt egyébként korábban is meg lehetett volna csinálni, más közjogi szintekre. Nem történt meg, nem érdekes, meg lehet csinálni. De hogyha ehhez n em társul a finanszírozás, akkor kérdezem: mit fogunk ezzel megoldani? A kormány megint meg fog szabadulni bizonyos feladatok ellátásától, kimutatható majd kormányzati szinten a költségvetés megtakarítása, hiszen a feladat már nem nála lesz nyilvántartva, máshol lesz elláttatva, ennek megfelelően mint költséghely is ott fog megjelenni, de adott esetben a finanszírozása ugyanúgy megoldatlan marad, mint jelen pillanatban az önkormányzati rendszerben. Azt gondolom, ezeket a kérdéseket, amikor nagy átalakításró l, nagy reformról, nagy decentralizációról beszélünk, nem lehet megkerülni, mert önmagában csak a hatalmi pontok ideoda tologatása nem oldja meg a kérdést, ha azt nem tudom teljes kontextusában kezelni. Négy fontosabb kérdé ssel foglalkozik a törvény, és azt mondom, többük támogatható, jó irányba mutatnak ezek a kérdések. Az első a körjegyzőség kérdése. A körjegyzőség kérdése semmi egyébről nem szól, mint láthatóan bizonyos közszolgáltatásokat bizonyos szintű önkormányzatok n em tudnak ellátni, egyébként most sem. Hiszen okmányirodák bizonyos nagyságrendű településeken működnek csak, és adott esetben ellátják a közszolgáltatást más egyéb településeknek is, tehát ez ismert fogalom. Gyermekjóléti szolgálat, gyermekek átmeneti ott hona: nem tud minden önkormányzat ilyet működtetni; tehát ilyen tekintetben a hatósági kérdések egyfajta kis decentrumokba való szervezése és ezek a körjegyzőségek önmagukban nem problémák. Ugyanakkor nem vagyok biztos abban, hogy szerencsés ez a nyers, ta xatív felsorolás. Itt maga a törvény azt sugallja, hogyha megkapja a szükséges támogatást, megjelenik a Magyar Közlönyben, és holnaputántól lehet szervezni a körjegyzőséget - akarják, nem akarják alapon. Vélhetően itt nem ártott volna hosszabb felkészülési idő, ugyanakkor magamnak is az a tapasztalatom, hogy az ország számos helyén a települések már önmaguktól is felismerték, hogy ez a modell működőképes. Ugyanakkor abban nem vagyok biztos, hogy ez a 7es szám biztos, hogy jó, lehet, hogy az 5 egyébként műk ödőképesebb lenne. Ezen - a távolságokat is figyelembe véve - vélhetően el lehetne gondolkodni, de azt gondolom, ez a kisebbik része. A kistérségi társulásnak ez a fajta kötelező jellege, főleg az a fordulata, hogy a települések kétharmadának a döntése köt elezhet adott közösségi feladat ellátására más önkormányzatokat, ez már kicsit bonyolultabb számomra, és ezt vélhetőleg érdemes felülvizsgálni. Ugyanakkor az is
