Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 21 (7. szám) - A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor):
399 polgármesterek választásáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, és gyakorlatilag ugyanúgy történt ez a bizottsági ülésen, ahogy itt a parlament plenáris ülésén is, hogy bizony átátcsúsztak egyes gondolatok a törvényekbő l. A bizottsági ülésen megállapítottuk, hogy ez az első lépés a felé a cél felé, amit szóban mindenki, minden politikai oldal megfogalmaz, hogy a helyi képviselőtestületek létszá ma is kisebb kellene hogy legyen. Itt a válasz a már az előző napirend keretében tárgyalt alkotmánymódosítás során felvetett kérdésre is, hogy úgymond minek ez a nagy sietség. Egy októberben lezajló választások esetében egész egyszerűen szorító időkorlátok vannak, hogy hatályosulni tudjon az őszi önkormányzati választásokra ez a törvény. Tehát ezt ennél lassabban nem lehetett volna megcsinálni. Kimondtuk azt a célt, hogy csökkenjenek az önkormányzati képviselőtestületekben a létszámok, de mivel a 10 ezer f ő feletti testületekben ez az egyéni választókerületek átalakításával járna, ha az egyéni választókerületek számához hozzányúlnánk, ezért ezt a jegyzők már jogszabály szerint előírt időn belül nem tudnák megcsinálni, ezért ez a lehetőség elveszett. Ha pedi g a 10 ezer fő feletti települések önkormányzati képviselőtestületeinek létszámához nem nyúlunk hozzá, akkor azt gondolom, hogy nehezen lett volna magyarázható az, hogy a 10 ezer fő alatti települések esetében, ahol kislista van, és az egyéni választókerü letek kialakítása ezt a problémát nem veti fel, ott ezt megtettük volna. Tulajdonképpen két olyan testületi formát érint a létszámcsökkentés, ami egy az egyben pártlistás választás alapján kerül megválasztásra. Ez a budapesti közgyűlés, illetve a megyei ön kormányzatok. A budapesti közgyűlésben 55 főre javasolja csökkenteni a törvényjavaslat. A Fővárosi Közgyűlés és a megyei közgyűlések létszámának átlagosan 20 százalékkal történő csökkentését írja elő ez a javaslat, de nem egyfajta fűnyíróelven, hiszen idők özben, amióta ez a választójogi törvény érvényben van, például újabb megyei jogú városi címeket kaptak települések, és így átalakult egyes megyékben a megyei jogú városban, illetve a megyei jogú városon kívül élők létszáma. Miniszter úr is említette az exp ozéban azt a Zala megyei példát, ami már eleve értelmetlenné tenné a csökkentett létszám mellett természetesen a 10 ezer fő feletti listák további érvényben tartását. Ezért és egyébként sok más érv miatt is célszerű lépést, változást javasol a törvényjavas lat abban a tekintetben, hogy a megyei közgyűlések, megyei önkormányzati testületek megválasztása a megyében a megyei jogú városokon kívül egy választókerületben történjen meg. Ezzel kapcsolatban kibontakozott egy vita - bár nem is vitának nevezném, inkább közös gondolkodásnak, és itt kormánypárti és ellenzéki oldal közötti közös gondolkodásnak említhetném , felmerült az, hogy a megyei jogú városok lakói is szavazhassanak esetleg a jövőben a megyei önkormányzati választásokon, hiszen a saját területemről v ett példával: akár a közoktatás, a tudomány, a gazdaság területén (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) GyőrMosonSopron megye Győr és Sopron nélkül nem felfogható. Mindezekkel együtt az önkormányzati bizottság a kormánypárti t öbbség támogatásával általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényt. Köszönöm szépen. (14.50) ELNÖK (Lezsák Sándor) :
