Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 21 (7. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BENCSIK JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP):
389 Ennek semmi köze persze az alkotmánytól is elvárható normatív finanszírozási rendhez, hanem itt a pénzügyi kényszerek működtetik a döntéseket, és a pénzügyi elvonásokon és kényszereken keresz tül kényszerítik ki a kistérségi társulásokat. Ez már egy előrelépés lenne önöktől, mert - még egyszer mondom - most ennek valamifajta alkotmányos feltételeit is megteremtik, hogy ne csak a nyers pénzügyi ösztönzők működjenek, hanem az alkotmány is adjon m uníciót ahhoz, hogy tényleg ki lehessen üresíteni a kistelepülési autonómiát. Ugyanis mit mond az alkotmánytervezetnek, tehát az előttünk lévő törvénytervezetnek a 2. §a? Eddig kistelepülési polgármesterként boldogan olvastam az alkotmányban azt a mondato t, hogy a helyi önkormányzatok alapjogai - ha nem értettem volna, hogy ezek mik, akkor csak tovább kellett olvasnom: zárójel, 44/A. § - egyenlőek. Most azt látom, hogy a legkedvesebb mondat számomra, ami némi garanciát jelentett számomra, kistelepülési pol gár számára, érdekes módon ez tűnik el az alkotmányból, vagy ez tűnne el az alkotmányból, és bejön ez a kifejezés, hogy a helyi önkormányzatok egyenjogúak. Ha megnézem az indokolást, a 2. § indokolását, akkor azt látom, ha azt elolvasom és tudom értelmezni , itt semmi nem változik, mondja ez a 2. §, mert eddig is mindent garantáltunk a kistelepülési önkormányzatoknak - nem szó szerint mondom , nem változik semmi. De akkor miért változtatjuk meg ezt a dolgot? Mert a dolog lényege pontosan ez, hogy a kistelep üléseknek ne garantáljuk a továbbiakban azt, hogy őneki ugyanolyan önkormányzati alapjogai vannak, mint teszem azt, Pécsnek, Miskolcnak vagy a székesfővárosnak. Hogy csak egy alapjogra hivatkozzak: a 44/A. § számunkra garantálja, tehát az alapjogok garantá lják a társulás szabadságát. Hogy néz ki az, hogy az egyik oldalon azt mondjuk, hogy a társulás szabadságát garantáljuk, és a 44/D. §ba most behozzuk azt? De lesznek ez alól kivételek is. Ha a mindenkori kormánytöbbség úgy akarja, akkor úgy is dönthetünk, hogy márpedig erre a feladatra társulni kell. Tehát elindulunk egy olyan pályán, és ezt nyíltani ki kell mondani, elindulunk egy olyan pályán, hogy megteremtjük annak alkotmányos feltételeit, hogy a kicsi települések önkormányzati autonómiáját lassan fels zámolhassunk. Nincs leírva, ezért használom szándékosan azt a fogalmat, hogy kiüresednek a kistelepülések önkormányzati alapjogai. Alkotmánybírósági döntések is szólnak erről a kifejezésről, hogy mi az, hogy önkormányzati alapjogot kiüresíteni. Ez elindult a kistérségi rendszer létrehozásával az általam most már sokszor meghivatkozott pénzügyi kereteken keresztül, most meg egy kicsit jogászibban, egy kicsit finomabban, az állam számára megnyugtatóbban, hogyha ezt valaki megvakarná, most már az alkotmányos k ereteket is megadnánk ehhez. Hát ettől félek én kistelepülési polgárként, ettől félek én, és ezt nem akarom megérni, még nyugateurópai példákra sem hivatkozva. Azok a nyugateurópaiak más történelmet éltek meg, Salamon képviselőtá rsam itt mellettem mondja, hogy ők valószínűleg nem élték meg (Dr. Salamon László: A földek kötelező felajánlását.) a földek kötelező felajánlása című intézményt, amit itt, KeletKözépEurópában ezek a nemzetek megtapasztaltak. Tehát én azt kérem önöktől, hogy a kicsik fejével is gondolkodjunk, a kicsi települések fejével is gondolkodjunk, és ezt azzal a tudattal mondom el, hogy Isten látja lelkem, én nem képviselem azt a szélsőséges autonómiakoncepciót, hogy nekem, a Nagynyárádon élő polgárnak, ahol nyolcs záz önkormányzat van (Sic!), márpedig az állam ugyanúgy finanszírozzon meg mindenfajta közszolgáltatást ott helyben, mintha én egy pécsi polgár lennék, mert ez egy abnormális elvárás. Mi, kicsik eddig is társultunk a saját jól felfogott érdekeinkből, minde n kényszer ellenére. Nem kell létrehozni azért mesterséges többcélú társulásokat, mondjuk, a mohácsi példánál
