Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 21 (7. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - HOCK ZOLTÁN (MDF):
357 DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az biztos, hogy ha áttekintjük azokat a szinteket, amelyek Magyarországon kialakultak, abból az kö vetkezik, hogy ez hosszú távon és sokáig nem tartható, hiszen, ami területfejlesztés, önkormányzatiság és közigazgatás címszó alatt kialakult, egy borzasztóan bonyolultan kezelhető rendszer. Van ugye a település; kezd egyre több feladatot és szerepet kapni az úgynevezett többcélú kistérségi társulás a maga társulási tanácsával; harmadik szintként ott van a megye, a megye mellett persze megjelentek a megyei területfejlesztési tanácsok; negyedik szintként ott van a régió, amely egyelőre tervezésistatisztikai régióként funkcionál, mellette ott vannak lényegében a munkaszervezetek, az ügynökségek; és ott van a Magyarországon hihetetlenül erős központ, az ágazatok. Tehát öt kialakulónak mutatkozó szint egyre inkább szívja az erőforrásokat, amiből két dolog telje s mértékben és száz százalékig biztos, ez a települési szint, úgy gondolom, meg a központ, tehát a központi irányítás szintje, és közte valamit tenni kellene. Csak az a nagy probléma, hogy az elmúlt, nem tudom, hány év gyakorlata mind azt mutatta, hogy nem decentralizálásról van szó, hanem centralizálásról. Alapvetően települési szintről visszük fel kistérségi szintre, kistérségi, megyei szintről, települési szintről pedig visszük még feljebb a feladatokat. Nem tudom, nem lennee célszerű megnézni azt, hogy azokat a feladatokat, amelyeket a megye jelen pillanatban ellát, nem tudnáe esetleg a város ellátni (Dr. Lamperth Mónika: Abszolút erről van szó!) , vagy nem tudnáe ellátni az úgynevezett többcélú kistérségi társulás vagy úgynevezett járá s. Azokat a feladatokat, amiket pedig a régióknak szánunk, nem tudnáe a megye ellátni? Mert ha a következő törvényjavaslat vitáját nézzük, a régiókra leosztott feladatok 90 százalékát (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a meg yei önkormányzat nagyon könnyedén el tudná látni. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Hock Zoltán képviselő úrnak adom meg a szót, MDF, szintén kétperces időtartamra. HOCK ZOLTÁN (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Igen ti sztelt Ház! Az alkotmány néhánypontos módosításából gyakorlatilag kezdünk belebonyolódni az önkormányzati törvény megvitatásába (Dr. Lamperth Mónika: Hát igen!) , hiszen már régesrégen ott tartunk, ami nem baj egyébként, ezek összefüggenek egymással, de én tisztelettel arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy mi is a kifogás azzal kapcsolatban, hogy ebben a vitában milyen érvek fogalmazódnak meg. A kormány nem tisztázza világosan, hogy a régió létrehozása mit is jelent majd valójában. Keverednek itt érvek. Az egyik érvrendszer a szolgáltatás minőségének és hatékonyságának a javítását célozza, a másik a megtakarításokat. A megtakarításokról csak annyit érdemes tudni, hiszen az önkormányzati bizottságban a kormány képviselője tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a körjegyzőségek kötelező létrehozásával mintegy bruttó 2 milliárd forintos megtakarítással számol a kormány; a régiók létrehozásával 2009től 13 milliárd forint megtakarítással számol a kormány. Ez nagyon sok pénz egy kistelepülés életében, talán még egy megye életében is sok pénz, de azt gondolom egyébként, hogy önmagában ez nem indokolja a régiók létrehozását. Tehát ez a 13 milliárd forint 2009től nem indokolja a létrehozását. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy maga az előterjesztés és a későbbi csatlakozó törvények tartalma nem támasztja alá egyértelműen, adekvát módon, hogy mitől fog javulni a közszolgáltatások minősége. Tudniillik külön kellene választani a kérdést, hogy ha fejlesztésekről beszélnénk, akkor a régió létrehozásának a létjogosultságát nem le het elvitatni - az evidencia , ha
