Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 21 (7. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - JAUERNIK ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
330 Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 1515 perces időkeretben. Ezek közben kétperces felszólalásokra nem kerül sor. Megadom a szót J auernik Istvánnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr. JAUERNIK ISTVÁN , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Házszabály rendelkezése lehetőséget biztosít a képviselőnek arra, hogy a törvényjavaslat általános vitájakor kicsit bővebben, a beterjesztett javaslatot tágan értelmezve is szólhat. Én szeretnék élni ezzel a lehetőséggel. Szeretnék élni azért, mert most napirenden az alkotmány módosításáról tárgyalu nk, de ez a törvényjavaslat egy csomagnak a része; egy olyan jelentős csomagnak a része, amelyről csak egészében lehet beszélni. Éppen ezért egy kicsit messzebbről indítom a dolgot. Önkormányzati csomagról beszélhetünk. Nem használom azt a szót, hogy önkor mányzati reformról, mert az sokszor elviszi a vitát, hogy mi az, hogy reform, ki mit ért a reform alatt. Én azt mondom, hogy egy jelentős önkormányzati változást lehetővé tevő törvénycsomagról beszélhetünk. Kelle Magyarországon változás az önkormányzati r endszerben? 1990 óta működik a rendszer, az elmúlt 16 évben sokszor azt mondtuk, hogy sikerágazat az önkormányzati rendszer, jól működik, majd később egyre több hibáját tettük szóvá. Kelle ez a változás, tehetjük föl a kérdést, és kiki válaszol erre a ké rdésre attól függően, hogy honnan nézi a dolgot, milyen szempontból vizsgálja ezt a kérdést. Önkormányzatban dolgozók, önkormányzati tisztségviselők, képviselők a kérdésre egyértelműen azt válaszolják, hogy igen, kell változás az önkormányzati rendszerben. A közgazdászok, a közigazgatás szakemberei szintén egyértelműen azt mondják, hogy az önkormányzati rendszernek kell a változás. Mi, politikusok is letesszük a véleményünket, és azt mondjuk általában, nagy többségében, hogy igen, kell a változás. Talán érd emes megnézni, hogy ki miért voksol a változásra. Az önkormányzati emberek érzik a rendszer feszültségeit, érzik a problémákat. Általában leegyszerűsítve úgy fogalmazzák meg, hogy több pénz kellene az önkormányzatoknak. Ha lenne több pénz, akkor nagyon jól meg tudnák oldani az önkormányzati feladatokat. Éppen ezért általában az önkormányzati emberek egy finanszírozási reformot gondolnak a változáson, amellyel lesz elég pénz, hogy minden igényt ki tudjanak elégíteni. Persze tudjuk, hogy a pénz, a rendelkezés re álló pénz véges. A közgazdászok is ebből a szempontból nézik ezt a kérdést. Ők azon a véleményen vannak, nagy többségük, hogy az ország lehetőségeihez képest sokat fordít az önkormányzatok működésére, a közigazgatásra. De nem lehet figyelmen kívül hagyn i, hogy mit szólnak az emberek ehhez a kérdéshez, mit szólnak a választópolgárok. Hát igen, ők nem úgy fogalmazzák meg, hogy változás kell, meg reform kell, hanem ők úgy fogalmazzák meg, hogy szeretnék, ha jobb lenne a településükön a közszolgáltatás, szer etnék, ha minden utca le lenne fedve, szeretnék, ha az iskolájukban nagyon magas színvonalú oktatás lenne, kistelepülésen szeretnék, ha ott lenne helyben az iskola. És azt is szeretnék, ha a szociális ellátórendszer jobban működne, hogy ha a településen va laki gondban van, bajban van, akkor az önkormányzat érdemben tudna segíteni. Persze, nagyon sokszor azt is mondják az emberek, hogy jó lenne, ha azok kapnának igazán segítséget, segélyt, támogatást, akik megérdemelnék. És az emberek olyat is tudnak mondani , hogy ők azt szeretnék, hogy X kapjon, másik pedig ne kapjon. Tehát van véleményük, bele tudnak szólni ezekbe a kérdésekbe. Ők nem azt mondják, hogy reform kell, hanem megfogalmazzák a jogos igényeiket. De ezek az igények is azt mondják, hogy igen, az önk ormányzati rendszeren változtatnunk kell.
