Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 20 (6. szám) - Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és a költségvetési forrásból származó kamattámogatások után fizetendő járadékról szóló törvényjavaslat; a házipénztáradóról szóló törvényjavaslat, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról ... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz):
301 adórendszerben, s egyáltalán nem a minél nagyobb mértékre történő törekvés jellemezte a kormány szándékát, h anem egy harmonizáló intézkedésről van szó. A javaslat egyébként kedvezményt állapít meg arra az egyszeri esetre, ha az eredménytartalékból a csökkentés mértékével megegyező osztalék kifizetésére kerül sor. Ekkor ezt 10 százalékos adókulccsal ösztönzi, teh át hogy minél inkább ezt az utat válasszák a gazdasági társaságok menedzsmentjei. Tisztelt Országgyűlés! Véleményem szerint az eddig elmondott példák alátámasztják azt, hogy a benyújtott törvényjavaslatok teljesítik azokat a célokat, amelyeket a kormány ez ektől az intézkedésektől elvár. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Örvendi László képviselő úrnak, Fidesz. ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP választási kampányában sokszor elhangzott, hogy a mezőgazdasági családi gazdálkodókat és őstermelőket is segítve fogják a mezőgazdaságot helyzetbe hozni. De mint az eddigi négyéves kormányzati munkájuk és a ma előttünk álló pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szó ló törvényjavaslat is bizonyítja, ez a kormány a tőkés nagybirtokrendszer kialakításán fáradozik, segítve a nagyüzemek, nagybirtokok megerősödését, elnyomva, háttérbe szorítva a családi gazdálkodókat, az őstermelőket. A legújabb érvágást az új áfatörvény m ódosítása fogja okozni az őstermelőknek. A jelenlegi áfatörvény szerint az őstermelők nem igényelhetik vissza a termelésre fordított eszközök és szolgáltatások áfáját, hanem a befizetett áfa kompenzációjaként a nettó árbevételükre úgynevezett kompenzációs felárat kapnak. Nos, ez eddig rendben is volna, illetve rendben is volt 2004ig, ameddig is a kiadások 12 százalékos mezőgazdasági áfájával szemben az őstermelő megkapta a nettó árbevételére a 12 százalékos kompenzációs felárat. Ezután 2004ben már jöttek a sötét felhők: az áfatörvény módosítása, a mezőgazdasági áfakulcs 12ről 15 százalékra módosult, de a kompenzációs felár maradt 12 százalék. Az őstermelő gazdák jogosan háborodtak fel, hiszen ezzel az intézkedéssel 3 százalék árbevételt vettek ki a zsebük ből. Ez az akkori áron számítva mintegy 3 milliárd forint volt. És most itt van az újabb feketeleves, a kampányban adócsökkentésnek hirdetett általános forgalmi adó módosítása, vagy egyszerűbben mondva áfatörvénymódosítás, mely szerint a 15 százalékos áfa kulcs 20 százalékra nő - és ennyi. A mezőgazdaságról egy szó sincs írva, az őstermelőkről meg még annyi sem. Mi történik - kérdezik a gazdálkodók , hol van az őstermelők árbevételi kompenzációjának emelése? Mi fog történni? Újabb 5 százalék árbevételt ves z ki a kormány 775 ezer őstermelő zsebéből bújtatott adó formájában. Ez már összesen 89 milliárd forint sarcot jelent évente az őstermelőknél. Ez már 8 százalék árbevételkiesés, mely tisztes haszonnak is megfelelne az igen jövedelemszegény mezőgazdaságba n. Az állattartó őstermelő gazdák esetében ez még több, hiszen az állatok felvásárlásánál a kompenzációs felár mindössze 7 százalék. Itt már 13 százalék árbevételkiesést szenved el a termelő. A nagyüzemek és áfakörös vállalkozások az áfabefizetés és viss zaigénylés jelenlegi rendszerében különösebb hátrányt nem szenvednek, csak az őstermelők, mert nemcsak az árbevételük lesz kevesebb 8 vagy 13 százalékkal, hanem hátrányba kerülnek a felvásárlóknál is, hiszen a felvásárlóknál sem mindegy, hogy 20 százalék á fát vagy 7, illetve 12 százalék