Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 20 (6. szám) - Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és a költségvetési forrásból származó kamattámogatások után fizetendő járadékról szóló törvényjavaslat; a házipénztáradóról szóló törvényjavaslat, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról ... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. GEGESY FERENC (SZDSZ):
260 segélyezésirendszercsökkentő kiadásmérséklések is már meglehetősen aggályosak alkotmányossági szempontból. Tehát ez sem járható út. Nyilván marad a bevételnövelés. A bevételnövelésnek is legalább kétféle lehetősége van. Az egyik: a felpörgő gazdaságb ól számítani arra, hogy ebből többletjövedelem keletkezik. Itt is alapvetően az a helyzet, hogy a felpörgő gazdaságot adó- és járulékcsökkentéssel lehetne elérni, de ez megint hosszabb távon jelenik meg, mondjuk, egy év múlva. Arról nem is beszélve, hogy h ová minősített volna le a hitelminősítő, ha most a kormányprogram adócsökkentéseket javasol a mostani helyzet rendezésére. Tehát marad az, hogy a meglévő adók mértékeit kell emelni, illetve új adót vagy járulékot bevezetni. A meglévők mértékének növelését nyilván az előírások nem teszik lehetővé, tehát igazából itt az érdemi előrelépést, ami ebben az évben eredményt vagy bevételt hoz, az új adók bevezetése jelentheti. Ezek után csak a két új adóval kapcsolatban szeretnék néhány észrevételt tenni. Elhangzott az is a másik oldal részéről, hogy ezeknek az adóemeléseknek nincs koncepciója. Én nem is ezt hangsúlyoznám, hanem az a minimális elvárásom az adóbevezetéssel, hogy egyrészt kellemetlen helyzet, mert egy adónövelés, adóbevezetés mindenképpen kellemetlen h elyzet, de ezen túlmenően ne hozzon senkit, szervezetet vagy egyént lehetetlen helyzetbe; kettő: ne indítson el nem kívánt gazdasági vagy társadalmi folyamatokat. Nos, az első ponttal kapcsolatban: lehetetlen helyzetbe az új adó, ez a különadó nem hoz senk it, hiszen az első rész az egy jövedelemhatár fölött kivetett különadó, ez a jövedelemhatár nem a magyar átlagjövedelmet jelenti, hanem jóval fölötte van. De nem hozza lehetetlen helyzetbe a társasági adó kulcsának növelése sem, pontosabban szólva nem visz i az eddig nyereséges vállalkozásokat veszteségbe, hiszen az adó konstrukciója olyan. Egyébként az egyik képviselőtársam, Deák képviselőtársam jelezte, hogy számukra ez az adócsomag azért elfogadhatatlan, mert túl kis része érinti a vállalkozói szférát. A harmadik adó, ami a bankrendszerrel van kapcsolatban, szintén nem lehetetleníti el a bankrendszert. A bizottsági ülésen és valamelyik nap itt, a parlamentben is elhangzott plenáris ülésen az FHB példája, hogy ennek a javaslatnak az ismertté válása hány mil liárdos értékcsökkenést jelentett. Azt mondom erre, hogy nyilván ennek a banknak az értékét csökkentette, ha az állami támogatása nettó módon csökken. Na de mennyivel csökken? Nyilván az első bejelentés után, miután ez egy tőzsdén levő vállalat, úgy tudom, annak az értéke kilengéseket is mutathat. De nyilvánvalóan egykét hónapon belül beáll arra az értékcsökkenésre, amit ez a tervezett intézkedés ténylegesen hoz. Tehát ez, gondolom, néhány éves jövedelemkiesést jelent. De miután ez a vállalat nagy részében vagy túlnyomó részében állami tulajdonban van, ez mit jelent? Azt, hogy ami az FHBtől most azonnal befolyik, az körülbelül megegyezik azzal, ami néhány év alatt kiesne, tehát néhány évi bevétel alapján az értékével csökkenne, és ez akkor lenne érdekes, a mikor az állam az FHBt privatizálni akarja, ha egyáltalán privatizálni akarja. A másik dolog pedig, most nemcsak az FHBt nézve, a bankszektor. Ez egy nagyon speciális tevékenység adóztatását jelenti. Mondhatni, egy extrajövedelemnek, valóban egy járadékj ellegű jövedelemnek a megcsapolása. Most elnézést, a saját példámmal élek. 2002ben felvettem ezt a kamattámogatott hitelt, akkor, nem emlékszem, hány százalékos volt az akkori infláció, ma már, vagy legalábbis május környékén 2,32,8 között volt az inflác ió, a mai napig fizetem a törlesztést és a 6 százalékos kamatot valamelyik nagybanknak. Ráadásul az elmúlt néhány évben még néhány száz forinttal a havi törlesztőrészletem nőtt is; ezt igazából nem tudom, hogy ezt hogyan sikerült így kiszámolni. És önmagáb an ez az akció ennek a banknak nem elegendő, hanem az állam is megtámogatja. Úgy gondolom tehát, hogy ha erre az extrajövedelemre az állam egy járulékot vet ki, akkor ennek igenis helye van. Nyilvánvalóan meglévő szerződéseket felbontani
