Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 20 (6. szám) - Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és a költségvetési forrásból származó kamattámogatások után fizetendő járadékról szóló törvényjavaslat; a házipénztáradóról szóló törvényjavaslat, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról ... - ELNÖK (Mandur László): - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
230 jogelv, amire egy európai uniós polgárnak, magánszemély nek vagy társas vállalkozónak joga van, hogy kiszámítható jogalkotás vegye őt körbe. (15.00) Ez biztosan sérül, tisztelt képviselőtársaim. Nem azért, mert nem adtak 45 napot az adótörvények életbe léptetésére, hanem azért, mert a döntésük kiszámíthatatlan a vállalkozók számára, és kiszámíthatatlan a magánemberek számára. Önök mással kampányoltak, és mást tesznek. Az a kisvállalkozó, aki arra készült, hogy a kormányzati leépítések során - mert ezt mondták, hogy a központi államigazgatásban valamelyest nyilvá nvalóan lesznek megszorítások - felesleges lesz néhány gépkocsi, most olcsó pénzért, ha az önök holdudvarához tartozik ez a kisvállalkozás, meg akarná venni (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Menjél már!) azt a Mercedest, amit önök most majd piacra dobnak, ezzel most már nem számolhat a szerencsétlen, mert más többletadóterhei lesznek - nem tudott kiszámíthatóan gazdálkodni. Nyilvánvalóan szándékosan mondtam ezt a bugyuta példát, mert azért akarom felrázni önöket, hogy ez a jogalkotás nem kiszámítható, amit önök követnek, mert másról beszéltek pár hónappal ezelőtt, és egész mást tesznek. És ezt nem lehet eltakarni, még egyszer mondom, az Áht. 45 napos szabályával, hogy azt a szabályt betartják. Kiszámíthatatlan az önök jogalkotása, és ez sé rti az Európai Uniónak az általam meghivatkozott elvét, ilyen szempontból sérti az Európai Közösség szerződését, és áttételesen sérti a magyar alkotmányt. Térjünk rá a harmadik gondolatkörre: miért fizetünk adót, mi ennek a rendeltetése? Nem akarok erről h osszabban beszélni, mert egyrészt mindannyian ki tudjuk találni. Az Alkotmánybíróság se mondott semmi olyat a döntéseiben, ami nagyon meglepő lett volna az ember számára. Azt mondta, hogy van egy elsődleges rendeltetése az adófizetésnek, beszedni azt a pén zt, ami egyszerűen a közfunkciók, a közkiadások működtetéséhez kell. Erre önök törekszenek is. De van egy másodlagos rendeltetése is az adófizetésnek - ez semmilyen módon nem teljesül. Az Alkotmánybíróság azt mondja, hogy adófizetéssel orientáljuk a gazdas ági élet szereplőit. Mondják meg nekem, hogy ezzel az adócsomaggal önök milyen irányba orientálják a gazdasági élet szereplőit!? Azt akarják tényleg, hogy elmenjenek Szlovákiába, mert ott sokkal kedvezőbbek az adózási szabályok? Mert egy ilyen orientáció k étségtelen, hogy kiolvasható az egészből. Preferálnak önök valamit, hogy: te, vállalkozó, eddig ezzel foglalkoztál, menj el ebbe az irányba, mert az ország hosszú távú céljainak az az irány jobban megfelel, és én ezt mondjuk az adórendszeren keresztül öszt önzöm. Mondjanak egyetlen tételt, ami valamifajta orientációt jelentene a magyar kis- és középvállalkozó számára, hacsak nem orientáció a szlovákiai irány, de ezt az irányt és ezt a törekvést mi semmilyen szinten nem helyeseljük. Más orientáció nehezen olv asható ki az önök döntéssorából. Az Alkotmánybíróság azt mondja, hogy az önök mozgási lehetősége akkor, amikor adótörvényeket állapítanak meg, nagyon széles, ahogy az Alkotmánybíróság fogalmaz. Azt is mondja az Alkotmánybíróság, hogy a rövid távú érdekeik miatt - az egyensúly megteremtését állítják be önök olyannak, mint ami egy rövid távú érdek - akár az alkotmányból le nem vezethető célokat is megvalósíthatnak az adózáson keresztül. (Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) É s azt is mondja az Alkotmánybíróság, hogy akár a társadalom érdekeivel ellentétes mérlegelésekre is lehetőség van. Itt ez történik; nem azért, mert önök gonoszak, a szocialisták és az SZDSZ képviselői gonoszak, és valami rosszat akarnak a társadalomnak. (B abák Mihály
