Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 20 (6. szám) - Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és a költségvetési forrásból származó kamattámogatások után fizetendő járadékról szóló törvényjavaslat; a házipénztáradóról szóló törvényjavaslat, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról ... - ELNÖK (Mandur László): - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
226 térni a terhek csökkentésének a politikájához, és reményeink szerint ez ebb en a ciklusban bekövetkezik. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Hargitai Jánosnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Paranc soljon! DR. HARGITAI JÁNOS , a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Molnár Albert és Kuncze Gábor megszólalásai közé helyezem magam. Molnár Albert arra vállalkozott szocialista vezérszónokké nt, hogy szinte minden egyes előttünk álló adótételről mondjon néhány szót, és megpróbálta megmagyarázni az elkövetkezendő törvény indokoltságát. Talán a legnehezebb kísérlete akkor volt, és akkor szenvedett a legtöbbet, amikor arról győzködte az evásokat, hogy még mindig nagyon jó lesz nekik, mert lehetne persze sokkal rosszabb, ha még jobban megemelték volna a fizetendő adót. Kuncze Gábor is láthatólag bajban volt. Az első 18 percben sok mindenről beszélt, érdekes is volt, kevésbé arról, ami itt napirende n van. Őneki azzal a nehéz feladattal kellett megbirkóznia, hogy ha jól beverte a választói fejébe azt, hogy a több SZDSZ kevesebb adót jelent, akkor miért változott meg most az SZDSZ álláspontja. (Taps a KDNP és a Fidesz padsoraiban.) Nekem könnyebb a hel yzetem, ezért helyezkedhetek a kettő közé. Ez azt jelenti, hogy nem fogok olyan részletesen beszélni egyegy adótételemelésről, ahogy ezt tette Molnár képviselő úr, általánosságokban fogok beszélni, ahogy egy általános vita indítójaként illik, és tekintet tel akarok lenni a televíziónézőkre is; a televíziónézők még azt a szörnyűséget, annak minden rejtelmét nem ismerhetik, amit mi országgyűlési képviselők ismerünk, ezért szeretnék úgy beszélni, hogy ők is, amennyire lehet, élvezhessék ezt az egyébként nagyo n száraz témát. Követni fogom (Dr. Vojnik Mária közbeszólására:) , képviselő asszony, Medgyessy Pétert… - bocsánat, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök urat is, ebből sem lesz olyan nagy bajom. Ő is azt mondta, hogy öt dologról szeretne beszélni, tegnap a vitan apot így indította. Én is öt kérdésről szeretnék beszélni, és utána ezt az öt kérdést is kellően rugalmasan kezelem, ahogy ő tette tegnap. Azért, hogy mégis követhessék a mondandómat, én előre elmondom, hogy miről fogok beszélni. Érdemes lenne körbejárni a zt a kérdést, hogy hogyan jutottunk olyan helyzetbe, hogy most itt a nyár közepén, amikor egyébként az Országgyűlés el szokott vonulni, és békén szokta hagyni a választóit, mi ebben a nagy melegben most a választók bosszantására adótörvényeket alkotunk. Ez nem szokványos év közepén, év végén szoktunk ilyesmivel foglalkozni. Miért alakult ki ez a helyzet, hogyan jellemezhető a helyzet, és ki ennek a helyzetnek a felelőse? Egy másik kérdéskör keretében majd arról beszélnék, hogy vane felhatalmazása a kormány nak arra, amit most éppen tesz. Ezt egyébként csak egy előkérdésnek tekintem, és utána jogászként sokkal inkább azt vizsgálnám, hogy vane valamilyen alkotmányos, törvényi keret a kormány számára, amikor adótörvényeket hoz a Ház elé, vagy gyakorlatilag a s zabadsága korlátlan, és azt csinál, amit akar a választókkal. Ezt követően egy harmadik kérdéskörben az adófizetés rendeltetéséről beszélnék, alkotmánybírósági döntések érveléseit fogom segítségül hívni. Egy negyedik kérdéskör keretében esetleg néhány adót ételről konkrétan is beszélek.