Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. július 24 (16. szám) - Gúr Nándor (MSZP) - a szociális és munkaügyi miniszterhez - “Képzés, valamint a munkaerő-piaci igények összehangolása” címmel - ELNÖK (Mandur László): - CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
1415 Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr . Megadom a szót Csizmár Gábor államtitkár úrnak. Parancsoljon! CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Egyetértek képviselő úrral abban, hogy az ön által emlí tett tényezők - a születésszámcsökkenés, a képzésiidőnövekedés, a korai nyugdíjazások növekedése - mindenképpen intézkedéseket kívánnak a munkaerőpiaci igények kielégítése érdekében. Ezt szolgálja többek között egyrészt a szakképzésfejlesztési stratégi a, másrészt pedig az e stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 1057/2005ös kormányhatározat, amely 2013ig határoz meg feladatokat. A legfontosabb fejlesztési területek a következők. Egyrészt a minőség, vagyis hogy a megrendelő igényeihe z igazodjon a szakképzés. Másfelől a hatékonyság, azaz hogy a rendelkezésre álló erőforrások ésszerűbben hasznosuljanak, harmadrészt pedig az információrendszer, vagyis hogy a megalapozott döntések érdekében az egyének, az intézmények, a regionális és orsz ágos szereplők egyaránt a nekik szükséges információval rendelkezhessenek. A tárca számára az egyik leghangsúlyosabb feladat a következő esztendőkben e kormányhatározatban foglaltak következetes végrehajtása. Figyelemreméltónak tartom, hogy a gazdaság szer eplői egyre több fórumon kapcsolódhatnak be a szakképzéssel kapcsolatos döntések előkészítésébe. Az ötszáz főnél nagyobb szakképző iskolákban, illetve a térségi integrált szakképző központokban létrehozandó szakmai tanácsadó testületekben döntő szerepük va n a gazdaság képviselőinek. Ezek a szakmai tanácsadó testületek, az országos és regionális testületek, mint az Országos Szakképzési Tanács vagy a regionális fejlesztési és képzési bizottságok mellett az intézményi szintű szakmai érdekegyeztetési feladatoka t látják el. Azt várjuk, hogy ezek a testületek megerősödve mind határozottabban fogják hallatni a szavukat a szakképzéssel kapcsolatos intézményi szintű döntésekben is. A következő egykét esztendőben hat területen gondolunk jelentősebb változást. Az első a szakképző iskolák és a gazdaság kapcsolatának további erősítése. Itt elkészítettük a szükséges jogszabálymódosításokat, az új jogszabályokat. A második az Európai Unióban kidolgozott minőségbiztosítási keretrendszerrel összhangban lévő minőségbiztosítá si rendszer bevezetése a szakképzésben, beleértve a szakmai vizsgákat is. 2008. december 31ig biztosítani fogjuk, hogy valamennyi szakképzést folytató intézmény alkalmazhassa az Európai Unió szakképzési minőségbiztosítási rendszerét. A harmadik a szakképz és finanszírozásának ügye. Az a célunk, hogy a finanszírozás a szakképző iskolák eredményeihez igazodjon, a lemorzsolódás kisebb legyen, a munkáltatók keressék a végzetteket, a végzettek pedig hasznosítani tudják a megszerzett tudást. Ha ezek az eredmények nem érvényesülnek, akkor fogyjon el az állami támogatás, merthogy az állami támogatást elsősorban nyilván olyan képzésekhez kell biztosítani, ahol a munkaerőpiacon üres állás is van a képzés után. A negyedik az előzetesen megszerzett tudás elismerése. A f elnőttek nagyon különböző tudással kerülnek be a szakképzésbe, ezért fontos, hogy az előzetes tudáshoz igazodjon a képzés. Kidolgoztuk az előzetes tudás mérésének a módszereit, és megteremtjük a beszámítás feltételeit. Az ötödik az egységes értékelési rend szer bevezetése; a hatodik pedig a nyelvi kompetenciák fejlesztése annak érdekében, hogy megközelítsük azt az uniós célkitűzést, hogy mindenki az anyanyelvén kívül még legalább két nyelven legyen kommunikációképes, legalábbis szakmai kérdésekben. Úgy gondo ljuk, az a
